Parkfenntartás és zöldterület-kezelés

A parkfenntartás egy zöldterület rendszeres, tervezett gondozása, amely egész évre szól. Benne van a fűnyírás és a kaszálás, a sövények és a cserjék nyírása, az ágyások gyomlálása, a fák ápolása, a lombgyűjtés, az öntözőrendszer üzemeltetése, a szemétszedés, télen pedig a járdák és a bejáratok hóeltakarítása. A szó a közparkokból jön, a gyakorlatban ugyanígy hívják egy lakópark, egy irodaház vagy egy gyár zöldterületének gondozását is.

Ez az oldal a közösségi és céges zöldterületekről szól: társasházi és lakóparki közös kertről, irodaparkról, ipari és logisztikai telephelyről, szállodáról, iskoláról, óvodáról, idősotthonról és önkormányzati területről. Ezeknél több ember használja a kertet, a felelősség a tulajdonosközösségé vagy a cégé, és a munkát szerződés szerint kell elszámolni. Egy családi ház kertjének gondozását a kertépítés oldalán és a fűnyírásról szóló aloldalon tárgyaljuk.

A jó szerződés alapja egy éves terv, amely hónapra lebontva mondja meg, mi történik a területen. A terv a bejáráson készül: felmérjük a gyep, az ágyások, a sövények és a burkolatok területét, megszámoljuk a fákat, megnézzük az öntözőrendszert, és megkérdezzük, mire használják a kertet. A tervből derül ki a munka mennyisége, ebből lesz az ár, és ebből tudja ellenőrizni, hogy megkapta-e, amiért fizet.

Az alábbi táblázat egy átlagos társasházi vagy irodaházi kert évét mutatja. A pontos időpontokat az időjárás tolja: aszályos nyáron ritkább a nyírás, esős tavaszon sűrűbb.

Nem minden zöldfelület kér ugyanannyi munkát. Az épület bejárata előtti díszgyep és az ágyások a látványt adják, ezeket sűrűn gondozzuk. A pihenőkert, a játszótér melletti gyep és a sportfelület használati gyep, itt a járhatóság számít. A telek szélén, a rézsűn, a tartalékterületen a ritkán kaszált rét is elég, és ez a leggazdaságosabb.

A városi zöldfelület-kezelésben egyre több helyen hagynak magasabb füvet és ritkábban kaszált rétet. A Budapesti Közművek kertészeti divíziója például 2026 tavaszán az aszály miatt az extenzíven kezelt gyepeken felfüggesztette a kaszálást, a parkokban ritkábban és akár 5 centiméterrel magasabban vág, a méhlegelőnek hagyott réteken pedig a szokásos évi 5⁠–⁠10 helyett egy-két kaszálást végez. Céges területen is lehet így tervezni, ha a terület használata engedi.

A szerződésben a munkatartalom a lényeg: hány fűnyírás, milyen vágási magassággal, hányszor nyírjuk a sövényt, hányszor gyűjtjük a lombot, mi a teendő vihar után, és télen mennyi idő alatt érünk ki havazáskor. Ezeket tételesen rögzítjük, és mellé tesszük, mi számít eseti munkának, amelyet külön megrendelésre, egységáron végzünk, például a fakivágást, a növénypótlást vagy egy rongálás helyreállítását.

A munkát kertészeti partnercsapat végzi. Mi szervezzük és ellenőrizzük: minden kiszállás bekerül a munkanaplóba dátummal, elvégzett munkával, fotóval, és a havi számla ehhez igazodik. Önnek, a közös képviselőnek vagy a létesítményüzemeltetőnek egy kapcsolattartója van, aki a lakók és a bérlők jelzéseit is fogadja, és továbbadja a csapatnak.

• a terület határa és alaprajza, a gyep, az ágyás, a sövény és a burkolat mennyisége
• a munkák listája évszakonként, darabszámmal és a vágási magassággal
• a havi átalánydíj vagy az éves négyzetméterdíj, és mi van benne
• az eseti munkák egységárai és a megrendelés módja
• a téli szolgálat kezdete, vége és a kiérkezési idő
• a munkanapló vezetése és az évenkénti közös átnézés

A fák a parkfenntartás legnagyobb felelőssége. A települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §-a szerint a telek használója köteles gondoskodni a fák szakszerű fenntartásáról, a víz- és tápanyag-utánpótlásról, a metszésről és a növény-egészségügyi beavatkozásról, a balesetveszélyes részeket pedig akár a metszésre alkalmatlan időszakban is el kell távolítani. A metszést növény-egészségügyi szempontból alkalmas időszakban lehet végezni, a fa csonkítása tilos.

A fakivágás szabályai 2024. október 1-jén változtak: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályát vesztette, helyette a 282/2024. Korm. rendelet szabályoz. Közhasználatú területen a fa kivágásához a jegyző engedélye kell, és a fát pótolni kell. Magántelken, így egy zárt társasházi kertben vagy egy céges telephelyen az országos szabály nem ír elő engedélyt, a település rendelete viszont előírhatja. Ezt minden kivágás előtt megnézzük.

Sok fánál sokat segít a fakataszter, amely fánként rögzíti a fajt, a méretet, az állapotot és a javasolt ápolást. A Magyar Faápolók Egyesületének útmutatója félévente, de legalább évente javasolja a frissítését, mert a fák állapota ennyi idő alatt is jelentősen változhat. A fákon faápoló dolgozik, a magas fákat alpintechnikával vagy emelőkosárral kezeli.

A növényvédő szerek használatát a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza. A 6. § szerint közterületen, lakott területrészen, közösségi célt szolgáló területen, így oktatási, egészségügyi és szociális intézmény területén, valamint házi kertben csak az engedélyokirat szerint II. vagy III. forgalmi kategóriájú szer használható. Közterületen és közösségi célt szolgáló területen a közterületi felhasználásra engedélyezett szert a Növényorvosi Kamara tagjaként dolgozó szakirányító irányításával lehet kijuttatni, és az érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

Ezért iskolában, óvodában, játszótéren és a lakók által járt kertben a vegyszert a lehető legkevesebbszer vesszük elő. Az ágyásokban kézi gyomlálással és mulccsal, a burkolatokon kefével, fugakotróval és forró vizes géppel dolgozunk. Ha kártevő vagy betegség miatt mégis kezelni kell, azt növényvédelmi jogosultsággal rendelkező szakember végzi, és előre kiírjuk a kezelés idejét.

A parlagfű külön kötelezettség. Az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles megakadályozni a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenn kell tartania. Telekszélen, rézsűn és tartalékterületen ezt a nyári kaszálások teljesítik.

Az ingatlan előtti járda tisztántartása a tulajdonos dolga. Ezt a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. §-a írja elő, járda hiányában egy méter széles sávra, zöldsáv esetén az úttestig. A hóeltakarítás és a síkosságmentesítés részleteit a települési rendeletek adják. Budapesten a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 3. §-a mondja ki, Debrecenben a rendelet szerint az éjjel hullott havat reggel 8 óráig, a később esettet 10 órán belül kell eltakarítani. Társasháznál a kötelezettség a társasházé.

Ha valaki elcsúszik, a kártérítési felelősséget a Polgári Törvénykönyv általános szabálya adja: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles megtéríteni, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járt el felróhatóan. Ezért a téli szolgálatnál a munkanaplóban rögzítjük, mikor és mit takarítottunk és szórtunk. A havat nem toljuk a szomszéd elé, mert a Ptk. 5:23. §-a tiltja a szomszédok szükségtelen zavarását.

A 282/2024. Korm. rendelet 19. §-a szerint belterületi közhasználatú területen, az úttest kivételével, csak olyan síkosságmentesítő anyag használható, amely a fákat nem veszélyezteti. A fasorok, a sövények és a parkok mellett ezért homokot, zúzalékot vagy fákat kímélő olvasztószert szórunk, az útszóró sót ott kerüljük.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint zöldhulladék a kertben vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék. Egy nagyobb zöldterületen ez évente sok köbméter fű, lomb és gally. A legolcsóbb az, ami a területen marad: a vékony fű- és lombréteget mulcsozó géppel a gyepen hagyjuk, a gallyat aprítva az ágyásokra és a fák tövébe terítjük, ahol nedvességet tart és gyomot fojt.

A többit komposztálótelepre szállítjuk. A telepek 2026-ban tonnára vagy kilogrammra számolják az átvételi díjat, és sok helyen külön veszik át a fás és a lágy zöldhulladékot, ezért már a gyűjtésnél szétválogatjuk. A beteg növényi részt, például a vadgesztenyelevél-aknázómolytól fertőzött lombot, nem hagyjuk a területen.

Zöldhulladékot nem égetünk. A levegő védelméről szóló 306/2010. Korm. rendelet a hulladék nyílt téri égetését tiltja, a kerti hulladék égetését csak a települési rendelet engedheti meg, és egyre több település nem engedi.

A 282/2024. Korm. rendelet 12. §-a szerint a növényzet öntözését elsődlegesen összegyűjtött csapadékvízből kell fedezni, vezetékes ivóvizet akkor szabad használni, ha más megoldás nem vagy csak részben működik. Új vagy felújított területen ezért ciszternát, szikkasztó ágyást és csepegtető öntözést javaslunk, meglévő rendszernél a vezérlő beállításán és az esőérzékelőn lehet sokat spórolni.

Az öntözőrendszert szezonban rendszeresen át kell nézni: eltört szórófej, rossz irányba szóró rotor, eldugult csepegtető, szivárgó szelep. Ezek a vízszámlán látszanak először. Ősszel az első tartós fagy előtt a rendszert sűrített levegővel kifúvatjuk, tavasszal zónánként ellenőrizve indítjuk.

Az ár alapja a munka mennyisége, és ezt a terület mérete csak részben mutatja meg. Egy egybefüggő, sík gyepet traktorral gyorsan lenyírnak, egy fákkal, padokkal, ágyásszegélyekkel tagolt kertben ugyanannyi négyzetméteren többszörös a kézi munka. A sövény hossza, a fák száma és a lomb mennyisége legalább annyit számít, mint a gyep területe. Az oldal tetején lévő ársávok a gyakori tételeket mutatják, a pontos díj az éves tervből jön.

A bejárás akkor hasznos, ha a döntéshozó vagy a megbízottja is ott van, és tudja, mire használják a kertet. Ezeket kérdezzük, és ha előre megvannak, az ajánlat gyorsabban elkészül.

• Keresse elő a helyszínrajzot vagy az alaprajzot, ha van, és a korábbi fenntartási szerződést.
• Írja össze, mi volt eddig a gond: kopott gyep, elgazosodott ágyás, száraz sövény, panasz a lakóktól.
• Nézze meg, van-e öntözőrendszer, ki szerelte, és hol a vezérlő.
• Gondolja végig, kell-e téli szolgálat, és mekkora járdát, bejáratot, parkolót kell takarítani.
• Társasháznál a közös képviselő hozza a közgyűlés elé az éves tervet és a díjat.
• Ha a fák közül valamelyik beteg vagy megdőlt, mutassa meg a bejáráson.