Játszótér építése és ütéscsillapítás

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri elhelyezésre szánt és a játszótéren elhelyezett eszközökre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a játszótér létesítése engedélyköteles-e. Nem tartozik alá a kizárólag saját, családi célra kialakított játszótér eszköze.

A rendelet szerint az eszköz csak akkor hozható forgalomba és telepíthető, ha a gyártó a kijelölt szervezet megfelelőségi tanúsítványával igazolja, hogy megfelel a biztonsági követelményeknek. A tanúsítvány legfeljebb öt évig hatályos. Ha az eszközt a Magyar Szabványügyi Testület által közzétett szabványok szerint gyártották, ez a gyakorlatban az MSZ EN 1176 sorozat, akkor úgy kell tekinteni, hogy megfelel.

Az eszközt magyar nyelvű használati és kezelési útmutatóval kell forgalmazni, és meg kell jelölni a gyártóval, az azonosítóval, a szabvánnyal, a korcsoporttal, a gyártási évvel és ha értelmezhető, az alapvonallal. Az alapvonal azt a síkot jelöli, ahonnan az eszköz használata indul, a burkolat szintjét ehhez kell igazítani.

Telepítés és áthelyezés után az eszközt csak a kijelölt szervezet ellenőrzése után lehet használatba venni. Ez a használatbavétel előtti ellenőrzés, amelyről jegyzőkönyv készül, és amely a megfelelőségi tanúsítvány meglétét is vizsgálja. Utána az üzemeltetőnek háromévenként időszakos ellenőrzést kell végeztetnie kijelölt szervezettel.

Az üzemeltető nyilvántartást vezet a játszótér címéről, az eszközök számáról, azonosítóiról, a használatbavétel, az ellenőrzések, a javítások és a bontás időpontjáról, és ezt a dokumentumokkal együtt legalább 10 évig megőrzi. A játszótéren táblán kell feltüntetni az üzemeltető nevét, címét, telefonszámát, e-⁠mail-címét és a 112-es segélyhívószámot.

A fogyasztóvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi a játszótereket. A 2025-ös közlemény szerint az előző évben 483 játszótéren 3 538 eszközt vizsgáltak, és a játszóterek 29 százalékánál találtak jogsértést. Az ellenőrzés fő szempontja a nyilvántartás, az időszakos ellenőrzés és a tábla megléte.

Az MSZ EN 1176-⁠1 szerint minden eszköz körül ütközési terület kell, ahová a leeső gyerek érkezik. Ennek szélessége legalább 1,5 méter, és a szabadesési magassággal nő. A legnagyobb megengedett szabadesési magasság 3 méter. A hintáknál a lengés irányában nagyobb terület kell. Az eszközök helyét úgy tervezzük, hogy a hinta lengési terébe és a csúszda kifutójába ne kerüljön másik eszköz vagy közlekedési útvonal.

Az ütközési területen ütéscsillapító burkolat kell. A burkolat kritikus esési magasságát az MSZ EN 1177 szerint vizsgálják: ez az a magasság, ahonnan a fejsérülési érték (HIC) még 1000 alatt marad. A burkolat kritikus esési magasságának el kell érnie az eszköz szabadesési magasságát. Alacsony eszközöknél gondozott gyep is lehet ütéscsillapító felület.

A laza töltésű burkolat, a mosott homok, a gömbölyű kavics, a fakéreg vagy a faapríték olcsó, és megfelelő vastagságban magasabb esést is csillapít. Rendszeresen gereblyézni, pótolni és tisztítani kell, mert a gyerekek kirúgják, és szemét kerül bele. A homokot és a kavicsot geotextilre terítjük, hogy ne keveredjen a földdel.

Az öntött gumi és a gumilap tartós, kevés gondozást kér, akadálymentes, babakocsival és kerekesszékkel is járható. Drágább, és a vastagságát a termék vizsgálati eredményéhez kell igazítani. Óvodában és közterületen ma ez a gyakoribb választás, kerti játszótéren a homok vagy a gyep is jó.

1. Tervezés: korosztály, eszközök, ütközési területek, közlekedési sávok, árnyék, pad, kerítés.
2. Tereprendezés, a régi eszközök és burkolat bontása, kiemelés, vízelvezetés.
3. Az eszközök alapozása a gyártói útmutató szerint, az alapok teteje a burkolat alá kerül.
4. Az eszközök szerelése, a szerelés ellenőrzése.
5. Az ütéscsillapító burkolat alapja, szegély, majd a burkolat.
6. Tábla, a kijelölt szervezet használatbavétel előtti ellenőrzése, dokumentáció átadása.

A kizárólag saját, családi célra kialakított kerti játszótérre a rendelet nem vonatkozik, de a biztonsági elvek ugyanazok. A hinta és a mászóka alá is ütéscsillapító felület kell, az eszközt a gyártó útmutatója szerint kell lerögzíteni, és a kiálló betonalapot a föld alá kell süllyeszteni.

Kertben a homok és a gondozott gyep a leggyakoribb, a gumilap a hinta alatt és a forgalmas helyeken kopik ki legkevésbé. Ha az eszközt később közösségi célra is használják, például családi napköziben, már a rendelet szabályai érvényesek.