Térképmásolat ára és a tulajdoni lap ellenőrzése

A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás jogi oldala, három részből áll. Az első rész a leíró adatokat tartalmazza: a település nevét, a helyrajzi számot, a fekvést (belterület, külterület, zártkert), a területet és a megnevezést, például kivett lakóház, udvar, vagy a művelési ágat, például szántó, kert, szőlő. A második rész a tulajdonosokat és a tulajdoni hányadokat, a harmadik rész a jogokat és a terheket, például jelzálogot, szolgalmat, haszonélvezetet, elidegenítési és terhelési tilalmat.

A tulajdoni lapon a beadott, de még el nem bírált ügyek, a széljegyek is látszanak. Ha egy adásvételi szerződés, egy jelzálog törlése vagy egy telekalakítás bejegyzése még folyamatban van, az itt jelenik meg. Vásárlás előtt ezt a részt ugyanolyan figyelemmel kell olvasni, mint a tulajdonosokat.

A térképmásolat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kivonata egy földrészletről. Rajta van a telek alakja és határvonala, a helyrajzi szám, a nyilvántartott épületek körvonala és elhelyezkedése, az alrészletek határa, ha a telken több művelési ág van, és a szomszédos földrészletek helyrajzi száma. A tulajdoni lapon az áll, hogy a telken lakóház van, a térképmásolaton az látszik, hol és mekkora.

A térképmásolat nem helyszíni mérés. Azt mutatja, ami a nyilvántartásban szerepel, és ha egy garázs soha nem került fel, vagy egy régi melléképületet lebontottak, a térkép ettől még a régi állapotot mutatja. A térképről lemért méretek tájékoztatók, a határ pontos helyét a koordináták és a kitűzés adják meg.

Személyesen a földhivatalnál mindkét irat kérhető, a papír alapú hiteles tulajdoni lap kormányablakban is. Aki nem tud ügyfélkapusan belépni, vagy több helyrajzi számra, régi vázrajzokra és határpont-adatokra is szüksége van, annak a lekérést a megbízott földmérő vagy ügyvéd is elvégezheti.

1. Belépés. A Földhivatal Online felületen vagy a Magyarország.hu portál ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásában, Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítással.
2. Keresés. Település és helyrajzi szám, vagy cím alapján, a helyrajzi szám a biztosabb.
3. Irat kiválasztása. E-hiteles tulajdonilap-másolat vagy térképmásolat, egy vagy több földrészletre.
4. Fizetés. A díjat a lekéréskor kell megfizetni.
5. Letöltés. Az irat PDF-fájlként érkezik, ezt a fájlt kell megőrizni és továbbítani.

A papír alapú hiteles tulajdoni lapot a hatóság pecséttel adja ki, az e-hiteles másolat elektronikus aláírással ellátott PDF. A kettő egyformán hiteles, de az e-hiteles csak fájlként az: ha kinyomtatja, a papír már nem hiteles másolat. Bankhoz, ügyvédhez és hatósághoz ezért a fájlt kell beküldeni.

Magánszemély a saját tulajdonú ingatlanáról évente kétszer díjmentesen kérhet elektronikus tulajdoni lapot, ezen felül díjat kell fizetni. A térképmásolatra ilyen kedvezmény nincs. A földhivatalnál a nyilvántartott adatokba díjmentesen be lehet tekinteni, ez tájékozódásra jó, de másolatot nem ad, hivatalos ügyhöz nem használható.

A bankok hitelbírálatnál jellemzően 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kérnek, az ügyvéd az aláírás napján is frissen lekéri. A régebbi irat nem érvénytelen, csak nem mutatja az azóta beadott ügyeket.

A két iratot együtt, a helyszínnel összevetve kell olvasni. Ezeket a pontokat nézzük meg mindig:

• Minden épület, a garázs és a melléképület is szerepel-e a térképen, és a körvonaluk egyezik-e a valósággal.
• A tulajdoni lap megnevezése egyezik-e a valós használattal, egy beépített telek ne beépítetlen terület vagy szántó legyen.
• A kerítés nagyjából a nyilvántartott határon áll-e, vagy szemmel látható az eltérés.
• A harmadik részben van-e szolgalom, vezetékjog, haszonélvezet vagy jelzálog, és ezek kit érintenek.
• Van-e folyamatban lévő ügy, széljegy, amelyről az eladó nem beszélt.
• A tulajdoni lapon szereplő terület egyezik-e azzal, amit a hirdetés vagy az eladó állít.

A magyarországi földmérési térképek az Egységes Országos Vetületi rendszerben, röviden EOV-ban készülnek. Minden határpontnak van EOV-koordinátája, a nyilvántartott határ ezekből a pontokból áll. A térképmásolat ezeket a pontokat vonalként rajzolja ki, a koordinátákat a földmérő adatszolgáltatásként kéri ki a földhivataltól.

A határ pontos helyét a terepen a kitűzés mutatja meg. A földmérő GNSS-vevővel vagy mérőállomással a koordináták alapján megkeresi a határpontokat, és fémcsővel vagy betonjellel megjelöli őket. Egy telefonos térképalkalmazás vagy egy légifotó a határtól méterekkel is eltérhet, kerítésépítéshez és szomszédvitához nem elég. A kitűzés menetét a telekhatár-kitűzés oldalán írjuk le.

Az eltérés okától függ, melyik eljárás rendezi. A hiányzó épület változási vázrajzzal kerül fel a térképre, a lebontott épület ugyanígy törölhető. Ha a kerítés máshol áll, mint a nyilvántartott határ, a kitűzés mutatja meg az eltérést, és a szomszéddal telekhatár-rendezés igazíthatja a nyilvántartást a valósághoz. Ha a terület tér el, előbb azt kell tisztázni, hogy régi mérési hiba okozza-e, vagy a határ valóban máshol van.

Az ütemezést adásvételnél a felek ügyvédeivel együtt nézzük meg. Egy épület feltüntetése az aláírásig rendezhető, a hosszabb eljárásokat a szerződésben is kezelni lehet. Az eltérések részletes leírása a földhivatali ügyintézés oldalán szerepel.

• A település nevét és a helyrajzi számot, ha nincs meg, a pontos címet.
• A meglévő tulajdoni lapot és térképmásolatot, ha már lekérte.
• A korábbi vázrajzokat, határpont-jegyzőkönyveket és az épületek engedélyeit, ha megvannak.
• Fotókat a telekről, a kerítésről és az épületekről.
• Adásvételnél vagy hitelnél a tervezett aláírás időpontját.