Beton mennyiség számítás

A beton mennyisége a betonozott elem térfogata: hossz × szélesség × vastagság, mindhárom méterben, az eredmény köbméter. A leggyakoribb hiba a centiméter átváltása, a 12 cm 0,12 méter, a 8 cm 0,08 méter. Összetett elemnél a szerkezetet egyszerű téglatestekre bontjuk, és a darabok térfogatát összeadjuk.

A betonüzemek a betont tömör köbméterben adják, vagyis a bedolgozott, vibrált beton térfogatában. A betonkalkulátorok egy része ezért eleve ráhagyással számol, egy budapesti betonüzem kalkulátora például 5 százalékkal. A betonozás tömegét is jó tudni: egy köbméter szokványos beton nagyjából 2,3⁠–⁠2,4 tonna, ez a mixer, a zsalu és az alátámasztás méretezésénél számít. Vasbetonként a statikusok jellemzően 2,5 tonnával számolnak köbméterenként.

A lemez a legegyszerűbb: alapterület szorozva a vastagsággal. Egy 50 m²-⁠es, 12 cm-⁠es udvari beton 6 m³, egy 100 m²-⁠es, 25 cm-⁠es lemezalap 25 m³. A lejtést úgy vesszük figyelembe, hogy az átlagos vastagsággal számolunk, a megvastagított széleket és a gerendákat külön téglatestként adjuk hozzá.

Az ágyazat egyenetlensége a lemeznél is betont visz el. Ha a zúzottkő ágyazat nem pontosan a szintre van tömörítve, egy 1 cm-⁠es eltérés 100 m²-⁠en már 1 köbméter. Ezért a lemeznél is a kész ágyazaton mérünk.

A sávalap mennyisége a falak hossza a tengelyük mentén, szorozva az alap szélességével és mélységével. A sarkoknál a tengelyhossz pontosabb, mint a külső körméret, mert így a sarkokat nem számoljuk kétszer. Egy 40 folyóméteres, 40 cm széles, 90 cm mély sávalap 14,4 m³. A pontalapokat darabonként számoljuk: 8 darab 40×40 cm-⁠es, 90 cm mély oszlopalap összesen 1,15 m³.

A monolit födém mennyisége az alapterület és a vastagság szorzata, ebből a nagyobb áttöréseket levonjuk, a koszorút és a kiváltógerendákat hozzáadjuk. Egy 80 m²-⁠es, 18 cm-⁠es födém 14,4 m³, ehhez jön a koszorú, például 40 folyóméter 30×25 cm-⁠es keresztmetszettel 3 m³. A gerendás-béléstestes födémnél csak a felbeton és a bordák közti kitöltés kell, ezt a födémrendszer gyártója négyzetméterenként adja meg.

A zsalukő falak betonigényét a gyártói adatlap adja meg négyzetméterre, a kő szélessége szerint. A zsalukőnél a vasalás és az üregek kitöltése miatt kisebb, csúszdás vagy pumixos adagokkal dolgozunk, ezért a mennyiséget a betonozási szakaszokra is felosztjuk.

A ráhagyás az a többlet, amelyet a zsalu kihasasodása, az árokfal egyenetlensége, a pumpa és a cső feltöltése és a bedolgozási veszteség visz el. Betonkalkulátorunk a zsaluzott elemnél 5, a földbe öntött alapnál 10⁠–⁠15 százalékot javasol. A ráhagyást a betonozás folyamatossága miatt adjuk hozzá: ha a beton félúton elfogy, a pótlás érkezéséig a beton köt, és munkahézag keletkezik.

Egy mixer jellemzően 7⁠–⁠9 köbmétert visz, a legtöbb betonüzem egy fordulóra legalább 6⁠–⁠7 köbméter fuvardíját számolja. A mennyiséget ezért teli fordulókra bontjuk, és az utolsót a betonozás közben pontosítjuk. A betonüzem a beton eltarthatóságát a keveréstől számított 90 percben adja meg, a fordulók közti időt ehhez igazítjuk.

• A vastagság centiméterben marad a képletben, és a mennyiség százszoros.
• A sávalap hosszát a külső körméretből számolják, és a sarkok kétszer szerepelnek.
• A koszorú, a peremgerenda és a megvastagított szél kimarad a födémből vagy a lemezből.
• A tervbeli méretből számolnak, és a földbe öntött alap szélesebb árka több betont visz el.
• A pumpa és a cső feltöltése, a bedolgozási veszteség nincs a ráhagyásban.
• A mennyiséget nem bontják teli fordulókra, és egy félig üres mixer fuvarját is kifizetik.

A ki nem öntött betont a mixer visszaviszi a betonüzembe, ahol ártalmatlanítási díjat számolnak érte. A helyszínen a maradék betont nem öntjük a földre vagy a csatornába. Ha a betonozás előtt kijelölünk egy helyet, ahol egy kevés beton hasznos, például egy járdaszakaszt, egy kerti lépcsőfokot vagy egy kuka alá kerülő lemezt, ott a maradék felhasználható.