Fagyvédelmi fűtőkábel

A vízvezeték ott fagy el, ahol fűtetlen térben, a fagyhatár fölött vagy kültéren fut, és a víz hosszabb ideig áll benne: vízóraaknában, kerti csapnál, fűtetlen pincében, padláson, garázsban, az épületbe belépő szakasznál, a hőszivattyú vagy a klíma kondenzvíz-elvezetésénél. A DEVI számítási segédlete szerint a szétfagyott cső vízellátási zavart, beázást és nehéz helyreállítást okoz, ez a fűtőkábellel megelőzhető.

A fűtőkábel a hőveszteséget pótolja, ezért a csőszigetelés nélküle sem hagyható el. A szigetelés csökkenti a szükséges teljesítményt, a kábel pedig a maradék veszteséget fedezi a leghidegebb napokon.

Az állandó teljesítményű kábel ellenállásos fűtőkábel, gyárilag szerelt hidegvéggel és végzáróval, adott hosszban kapható, és nem vágható. A teljesítménye minden méterén ugyanannyi, a termosztát kapcsolja. A forgalmazói leírások szerint ezt a kábelt a csőre simítva kell felszerelni, önmagára visszahajtani vagy keresztezni tilos.

Az önszabályozó kábel a DEVI leírása szerint a hőmérséklet függvényében változtatja a teljesítményét: minél hidegebb van, annál többet ad le, és ha felmelegszik, a teljesítménye csökken. A szabályozás a kábel minden szakaszán külön működik, így a hidegebb, szélnek kitett részen többet fűt. Tetszőleges hosszra vágható, a hidegkábel bekötéséhez csatlakozó- és végelzáró készlet kell. Általában egy szál kerül a csőre.

A DEVI segédlete a csőméret, a hőszigetelés vastagsága és a hőmérséklet-különbség (a tartandó és a legalacsonyabb külső hőmérséklet különbsége) alapján adja meg az 1 m csőre szükséges teljesítményt. A segédlet példái 20 m hosszú vízcsövön, +5 °C tartandó hőmérséklettel:

A Danfoss telepítési útmutatója szerint műanyag csőre legfeljebb 10 W/m-⁠es kábel kerülhet, és a kábel teljes hosszában alumíniumszalagot kell használni a cső alatt és felett, hogy a hő a csőfalon eloszoljon. Ha egy szál elég, a kábelt a cső alsó felére tesszük, ha a kábel hosszabb a csőnél, spirálisan tekerjük. A hidegvég-csatlakozásnak a csövön kell lennie, a szelepeket és a szerelvényeket külön hurokkal fedjük.

Csőbe helyezhető kábel tömítő bevezetővel kerül a csőbe. Az útmutató szerint nem szabad szelepeken áthúzni, és addig nem szabad bekapcsolni, amíg a cső nincs vízzel feltöltve. Ivóvízcsőbe csak erre engedélyezett kábel kerülhet. Kültéri alkalmazásnál a gyártó azt is kéri, hogy a vezérlés 10 °C felett ne kapcsolja be a fűtést.

A vízóraaknában a mérő és a szerelvények fagynak el először, mert az akna fedlapja alatt a hőmérséklet a külső levegőt követi. A fedlap alá hőszigetelő lap kerül, a csőre és a mérő melletti szerelvényekre fűtőkábel, a betáp pedig védőcsőben jut el az aknáig. Kerti csapnál a fal áttörése és a csap előtti szakasz a kritikus, itt a kábelt a csap tövéig vezetjük, és a szakaszt kaucsuk csőhéjjal zárjuk.

A hőszivattyú és a klíma kültéri egysége alól induló kondenzvízcső fagyban eldugulhat, és a víz visszaduzzad az egységbe. A cső szabadon futó, fagyhatár fölötti szakaszára fűtőkábel kerül, a lefolyóba érkezésig. A DEVI számítási segédlete a csőbe helyezhető kábelekhez a ¾ és 1 colos vízcsöveket adja meg, és ivóvízvezetékhez olyan kábelt, amely az erre vonatkozó vizsgálatnak megfelel.

A szerelt fagyvédelmi kábelek egy része beépített termosztáttal készül, amely néhány fokkal fagypont fölött kapcsol. A külön termosztátnál az érzékelő a cső leghidegebb pontjára kerül, és a hőmérsékletet a vezetékre beállítva tartja. Az önszabályozó kábel saját maga szabályoz, mellé jellemzően egy egyszerű termosztát kerül, amely a fagymentes időszakban lekapcsolja.

A kábelt a gyártó szerint fixen, áram-védőkapcsolóval kell bekötni, kültéren a dugalj és a csatlakozás védettségével. A bekötést villanyszerelő végzi, és ha a helyszínen nincs áramkör, kiépíti az elosztótól.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. Az árat a cső hossza és átmérője, a kábel típusa, a szerelvények száma, a csőszigetelés, a hozzáférhetőség (akna, padlás, falban futó szakasz), a termosztát és az áramellátás határozza meg. Egy rövid, jól elérhető szakasznál a kiszállás és a bekötés a költség nagyobb része.

Ha a vezeték falban vagy padlóban fut, a fűtőkábelt csak a hozzáférhető szakaszra tehetjük, a többi részt a nyomvonal módosításával vagy erősebb szigeteléssel védjük. A felmérésen ezért végigkövetjük a vezetéket a belépési ponttól a fogyasztóig, és megmutatjuk, hol van a leghidegebb pont.