Fűtőkábel betonba, esztrichbe

A fűtőszőnyeg vékony rétegrendbe, ragasztóba vagy kiegyenlítőbe való, fix mérettel. A fűtőkábel kiosztása szabadon alakítható, ezért nagy, tagolt vagy szabálytalan alaprajzú helyiségben, és ahol a padló rétegrendje úgyis új, vastag betonba vagy esztrichbe, ez a jobb választás. A DEVI szerint a vastag, 3 cm-⁠nél vastagabb betonpadlóba épített kábel a leggyakoribb elektromos padlófűtési megoldás, kiegészítő és teljes értékű fűtésnél is.

Garázsban, műhelyben és raktárban a fűtőkábel a padló temperálására vagy teljes fűtésre is jó. A Danfoss telepítési útmutatója a kábeleket mechanikai terhelés szerint osztályozza: az M1 jelű kábel egyenletes felületre, esztrichbe vagy betonba ágyazva, éles tárgyak nélkül, az M2 jelű nagyobb mechanikai igénybevételre való.

A kábeltávolság (C-C, a két kábel közepe közötti távolság) a fűtött felületből és a kábel hosszából számolható, a fajlagos teljesítmény pedig a kábel W/m-⁠éből és a kábeltávolságból. Egy 20 W/m-⁠es kábelből 10 cm-⁠es osztásnál 10 m jut egy négyzetméterre, ez 200 W/m², 15 cm-⁠nél 133 W/m², 20 cm-⁠nél 100 W/m².

A Danfoss útmutatója 3 cm-⁠nél vastagabb betonpadlóban csempe alá 100⁠–⁠200 W/m²-⁠t, fa, parketta és laminált alá legfeljebb 150 W/m²-⁠t enged, nagy ablakok alatti zónafűtésnél csempe alatt 225 W/m²-⁠t. A kábel legalább 30 mm-⁠re legyen az épület vezető részeitől, például a vízcsövektől, és a kábelek nem érhetnek egymáshoz.

1. Betonalap, szükség szerint kapilláris-megszakító réteg.
2. Hőszigetelés, talajon fekvő padlón a gyártó és a tervező szerinti vastagságban.
3. Erősített háló vagy betonlemez, amely a kábelt elválasztja a hőszigeteléstől.
4. A kábel rögzítése rögzítősínre vagy a hálóra, a padlóérzékelő védőcsőben két kábelhurok között.
5. Ohmos és szigetelési ellenállás mérése.
6. Betonozás vagy esztrichöntés mérsékelt sebességgel, hogy a kábel ne mozduljon el, légbuborék nélkül.
7. Újabb mérés, száradás, burkolás, harmadik mérés, és az első bekapcsolás a száradási idő után.

A Danfoss útmutatója szerint a fűtőelemnek teljesen, legalább 5 mm-⁠re be kell ágyazódnia, az ágyazat nem tartalmazhat éles köveket, és homogén, légbuborékmentes legyen. A beton kb. 30 napos, a kiegyenlítő (formázómassza) kb. 7 napos száradási ideje előtt a fűtést nem szabad bekapcsolni, mert a beton megrepedhet.

Az első felfűtést alacsony hőmérséklettel kezdjük, és naponta fokozatosan emeljük. Ha a burkolat csempe, a burkolás előtt a burkoló a gyártói nedvességtartalmat is ellenőrzi, padlófűtéses esztrichnél ez a ragasztó és a lap tapadásához is számít.

Garázsban és műhelyben a fűtőkábel gyakran temperáló fűtés: a padlót és a levegőt néhány fokkal fagypont fölött tartja, hogy a víz ne fagyjon meg, és a szerszámok, a gépek ne harmatosodjanak. Ehhez kisebb teljesítmény elég, mint egy lakószoba fő fűtéséhez, és a termosztát a temperáló hőmérsékletre áll be. Ha a helyiségben dolgoznak is, a munkaidőre magasabb hőmérséklet állítható be, időprogrammal.

A járműforgalmú vagy nehéz gépekkel terhelt padlóba a mechanikai igénybevételnek megfelelő kábel kell, és a beton vastagságát, a vasalást a terheléshez tervezzük. A padlóba utólag fúrt rögzítések, gépalapok és polcrendszerek helyét a kiosztás előtt egyeztetjük, ott kábel nem fut.

A hőtárolós padlófűtésnél a kábel vastag, a DEVI szerint 7⁠–⁠15 cm-⁠es, jellemzően 10 cm-⁠nél vastagabb betonrétegbe kerül, amely a kedvezményes tarifájú időszakban felmelegszik, és nappal adja le a hőt. Ha a kedvezményes időszak napi 8 óra, annyi energiát kell eltárolni, amely a következő 16 órára elég, ezért a teljes értékű padlófűtés teljesítményének nagyjából háromszorosát kell beépíteni, alapesetben 125⁠–⁠200 W/m²-⁠t. A gyors időjárás-változás kiegyenlítésére gyakran a felső betonrétegbe is kerül egy normál áramról működő zónafűtés.

A vezérelt (B alap) árszabás az egyetemes szolgáltató feltételei szerint napi 8 óra működési időt ad, amelyből 4⁠–⁠6 óra csúcson kívüli időszakra esik, és vezérelt csatlakozási pontot, külön mért, fixen bekötött, szakaszosan is biztonságosan működtethető berendezést kér. A fűtőszőnyegeket az IEC 60335 szerint nem szabad hőtároló alkalmazásba telepíteni, ide fűtőkábel kerül.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. Az árat a fűtött felület, a fajlagos teljesítmény és a kábel hossza, a hőszigetelés és az esztrich vastagsága, a termosztátok száma, az új áramkörök és a mérőhely állapota határozza meg. Hőtárolós változatnál a nagyobb beépített teljesítmény, a vastagabb beton és a vezérelt mérőhely kiépítése a fő többletköltség.