Lépcsőlift támogatás és akadálymentesítés

A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. §-a szerint a mozgáskorlátozott személy, vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs igényelheti. A rendelet a mozgáskorlátozott személy fogalmát két másik jogszabályra építi: mozgáskorlátozott a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti mozgásszervi fogyatékos, vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti súlyos mozgáskorlátozott személy.

A támogatás meglévő lakás vagy lakóépület akadálymentesítésére akkor jár, ha a mozgáskorlátozott személy a lakás tulajdonosa, vagy a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs, illetve ha önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti joga van. Ha az igénylő nem tulajdonos, a tulajdonos írásos hozzájárulása kell.

A rendelet szerint az akadálymentesítés a mozgáskorlátozott személy fogyatékosságából adódó, a lakáshasználattal összefüggő nehézségeket csökkentő műszaki munka. A 9. § (10) bekezdése felsorolja, mi számít ilyen munkának, a lista a lifteket is tartalmazza.

• lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa
• elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó és távnyitó szerkezetek, kaputelefon
• korlátok és kapaszkodók
• ajtó szélesítése, küszöbök megszüntetése, padló csúszásmentesítése, járda
• különleges fürdőszobai és konyhai berendezések, higiéniai helyiségek átalakítása
• felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése
• elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése

A támogatás összegét a rendelet 9. § (2) bekezdése adja meg, ezt az oldal ártáblázata és a gyakori kérdések mutatják. A támogatás vissza nem térítendő. Egy lépcsőlift vagy egy emelőplató árához képest kis összeg, egy lift árához képest még kisebb, de a kisebb munkák, például a rámpa, a kapaszkodók és a küszöbök megszüntetése mellett érezhető segítség.

Az OTP Bank tájékoztatója példát is hoz: ha a munka költsége nagyobb, és a bemutatott számla eléri a szükséges összeget, a támogatás a rendelet szerinti legmagasabb összegig jár. A számla összege tehát számít, ezért a végszámlát a támogatható munkák szerint bontjuk.

A kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A rendelet szerint a jogosultságról a hitelintézet dönt, és ehhez kikéri a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontját, amely azonban nem köti. Az iratokat a MEOSZ-nak csak az igénylő hozzájárulásával küldhetik meg.

1. Felmérés a használóval, a megoldás kiválasztása.
2. A műszaki leírás és a tételes költségvetés elkészítése, külön a támogatható munkákkal és a helyreállítással.
3. A mozgáskorlátozottságot igazoló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat beszerzése.
4. Nem tulajdonos igénylőnél a tulajdonos írásbeli hozzájárulása.
5. A kérelem benyújtása a banknál, a bank döntése a MEOSZ véleményének kikérésével.
6. A munka elvégzése, a számlák bemutatása a bank kérése szerint.

Ugyanarra a személyre a támogatás a korábbi támogatási szerződés megkötésétől számított tíz év után igényelhető újra. Ugyanarra a lakásra akkor igényelhető többször, ha a korábbi akadálymentesítés nem oldotta meg egy másik mozgáskorlátozott személy lakáshasználatát. A rendelet szerint a támogatás csak a mozgáskorlátozott személynek eredményezhet használati előnyt, a lakás forgalmi értékének növelésére nem szolgálhat.

A kérelem benyújtásának idejét a munkához képest, és hogy a bank milyen számlát fogad el, a kérelem előtt tisztázza a bankkal. Mi az ajánlatot és a költségvetést úgy adjuk ki, hogy a bank kérésére módosítható legyen.

A felmérés után megírjuk az akadálymentesítési munkák műszaki leírását: mi készül, hol, milyen méretben, és hogyan segíti a mozgáskorlátozott személy lakáshasználatát. Ehhez tételes építési költségvetés tartozik, amelyben a támogatható munkák, a kapcsolódó helyreállítás és a nem támogatható tételek külön sorban szerepelnek.

• műszaki leírás a munkák felsorolásával és indoklásával
• tételes költségvetés, a helyreállítás külön soron
• fotók és vázlat a lépcsőről, a szintkülönbségről és a tervezett helyről
• a végszámla a költségvetés tételei szerint bontva

A támogatásnál az számít, hogy a munka a mozgáskorlátozottság jellegéből adódó nehézséget csökkenti-e, a lift típusa ebben másodlagos. Egy járókerettel közlekedő, ülni tudó használónál a lépcsőlift, egy kerekesszékesnél az emelőplató vagy a házi lift illik a fogyatékosság jellegéhez. A felmérésen ezt a használóval együtt nézzük meg, és a műszaki leírásban is megindokoljuk.

A lift és a lépcsőlift beépítéséhez a felvonórendelet szerint kormányhivatali bejelentés kell, és évente vizsgálat. Ezek költsége a támogatásból nem jön vissza, de az ajánlatban külön soron szerepel, hogy a teljes költség látható legyen.