Padelpálya alapja és alépítménye

A padelpálya acélváza, üvegtáblái és hálója a talplemezeken keresztül az alapra terhel. A nagyobb igénybevétel a szél: a 4 méter magas hátsó üvegfal nagy felületen fogja a szelet, és ezt a terhet az alapnak le kell horgonyoznia. Lefedett pályánál a tető oszlopainak saját alapja van, amelyet a pálya alapjával együtt kell megtervezni.

A pálya felülete a játék miatt kényes. A 10⁠–⁠12 mm-⁠es padel műfű nem egyenlít ki semmit, minden süllyedés, púp vagy repedés a labda pattanásán látszik. Ezért az alapnak teherbírónak, fagyállónak, síknak és tartósan mozdulatlannak kell lennie, és a vizet el kell vezetnie a pálya alól és mellől.

A brit tenisz- és padelszövetség (LTA) útmutatója szerint a szegélygerendát, az alépítményt és a vízelvezetést statikusnak kell terveznie a helyszíni talajviszonyok és a helyi szélteher alapján, és ezt a tervezést a folyamat elején kell elindítani, hogy az ajánlatkérésben már szerepeljen. Itthon a szélterhet az MSZ EN 1991-⁠1-⁠4 szabvány és nemzeti melléklete szerint számolják.

A talajmechanikai vizsgálat fúrással és laborvizsgálattal megmutatja a talaj teherbírását, a talajvíz szintjét és a fagyérzékenységet. Ebből dönti el a statikus a zúzottkő vastagságát, a lemez vagy a gerenda méretét és vasalását. A pályaszállító telepítési rajza adja a talplemezek helyét és a horgonyok méretét, ezt a két tervet egyeztetjük.

A hazai és a spanyol gyakorlatban a leggyakoribb a vasbeton lemez. A termőréteget eltávolítjuk, a tükröt tömörítjük, rá rétegenként tömörített zúzottkő kerül, erre hálóval vasalt vasbeton lemez. A lemez szélén vastagított szegélygerenda fogadja a váz talplemezeit. Egy francia összeállítás szerint a pálya alá nagyjából 220 m²-⁠es, kb. 10 cm vastag betonlemez kerül, a hazai terveken a lemez a talajtól függően vastagabb.

Az brit útmutató a vízáteresztő rétegrendet írja le: átlagosan 250 mm vízáteresztő, fagyálló zúzottkő alépítmény, rajta két rétegben 65 mm porózus aszfalt, a pálya kerülete mentén vasbeton szegélygerenda, amelynek felső síkja a pálya rétegrendjével egy szintben van. Ennél a víz a műfűn és az aszfalton át lefelé szivárog, és a pálya alatt elhelyezett dréncső vezeti ki a gerendán át.

A FIP szabálya szerint 3 méteres lécen mérve legfeljebb 3 mm lehet az eltérés. Egy pályaépítő cég ezen felül a teljes 20 méteres hosszon legfeljebb 2 cm-⁠t enged, mert a rövid hullámokat a léc, a hosszú lejtéshibát a szintező mutatja meg. A kettőt külön kell mérni, és mindkettőnek meg kell felelnie.

A műfű gyártói enyhén érdes betont vagy aszfaltot kérnek, a fényesre simított betonon, kerámián vagy kövön a műfű nem tud együtt dolgozni az aljzattal. A betonlemez felületét ezért nem glettelésszerűen simítjuk. A lemezt a műfű lerakása előtt a gyártó előírása szerinti ideig hagyjuk kötni és száradni.

A szabály a nem vízáteresztő felületet legfeljebb 1 százalékos lejtéssel engedi, a pálya közepétől a szélek felé, vízáteresztő rétegrendnél a felület vízszintes is lehet. A víz útját a felmérésen tervezzük meg: a lemez széléről folyókába, a pálya mellett drénbe, onnan szikkasztóba vagy ha lehet, csapadékcsatornába.

A pálya körüli terepet a szegélygerendától elfelé lejtetjük, hogy a víz ne álljon meg a gerenda mellett, mert az átázott talaj fagyáskor megemelkedhet. Ha a pálya fölé tető kerül, a tetőről lefolyó víz nagy felületről érkezik, ezt külön kell elvezetni vagy visszatartani.

Egy teniszpálya területére két padelpálya fér el, ezért sok klub alakít át teniszpályát. A meglévő aszfalt vagy beton jó kiindulás lehet, de nem a padelpálya váztalplemezeihez készült, a síkpontossága sem elég, és a vízelvezetése a teniszpálya egészére van tervezve. A felmérésen fúrással megnézzük a rétegeket, szintezővel a síkot, és a statikus dönti el, mi maradhat meg.

A gyakoribb megoldás, hogy a régi burkolat a pálya területén megmarad alépítménynek, a szegélygerendát újra építjük, a felületet kiegyenlítjük vagy új lemezt betonozunk rá. A kerítést és a régi világítást jellemzően bontani kell.

Az alap árát a talaj teherbírása és a talajvíz, a terep lejtése, a kitermelt föld mennyisége és elszállítása, a választott rétegrend, a szegélygerenda mérete és a vízelvezetés megoldása adja. Lejtős telken a földmunka és a támfal, rossz talajon a vastagabb alépítmény vagy a talajcsere növeli a költséget, meglévő burkolatnál a bontás. Az oldal tetején lévő ársávok a tételeket külön mutatják, a tételes ajánlat a talajvizsgálat és az alapozási terv után készül.