Tűzjelző rendszer karbantartás

A beépített tűzjelzőt az OTSZ 18. melléklete szerint naponta kell üzemeltetői ellenőrzés alá vonni, automatikus ellenőrző rendszer esetén háromhavonta. Ez a tűzjelző központ kijelzőjének megnézése: van-e hibajelzés, kiiktatott zóna, akkumulátorhiba, és a központ normál állapotban van-e. Az eredményt a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kell írni.

A napi ellenőrzést az üzemeltető kioktatott munkatársa végzi, akit erre írásban megbízott. Az OTSZ 157. §-a szerint a kezelő személyzet oktatását az üzembe helyezéskor és minden, az üzemeltetést érintő változtatáskor rögzíteni kell a naplóban.

Az éves felülvizsgálat és karbantartás tartalmát az OTSZ 257. és 260⁠–⁠261. §-a írja elő, a módszereket a gyártó előírásai és a TvMI 12.6 irányelv adják. A felülvizsgáló átnézi a naplót, az előző jegyzőkönyvet és a zónakimutatást, majd próbákkal ellenőrzi a rendszert. Az érzékelők próbája megállapodás alapján negyedévente is elvégezhető, ha minden negyedévben az érzékelők negyedét ellenőrzik.

• minden automatikus érzékelő működtetése a gyártó által javasolt próbaeszközzel
• minden kézi jelzésadó működtetése
• a hang- és fényjelzők hallhatósága, láthatósága
• a központ kijelzései és a hibajelzések
• az üzemi és a biztonsági tápforrás, az akkumulátorok állapota, a 4 évesnél régebbi akkumulátort cserélni kell
• a vezérlések, például a hő- és füstelvezetés, az ajtótartók, a szellőzés leállítása
• az átjelzés a távfelügyeletre
• az érzékelők szennyezettsége, szükség szerint tisztítás vagy csere

Az OTSZ 202. §-a szerint a rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható hibát késedelem nélkül telefonon kell jelezni a katasztrófavédelem helyi szerve által meghatározott helyen. A kiesés idejére az üzemeltetőnek a helyi kockázatnak megfelelő pótló intézkedést kell tennie, például őrjáratot.

Ha egy helyiségben átmenetileg a tűz jellemzőihez hasonló hatás lép fel, például hegesztés vagy porral járó munka, az érintett érzékelő vagy zóna kiiktatható, ha csak abban a helyiségben korlátozza az automatikus érzékelőket, a kézi jelzésadókat nem, a rendszert ismerő szakemberrel egyeztetve, és a feltételek a tűzvédelmi szabályzatban vagy írásban rögzítve vannak.

A téves riasztás oka többnyire a környezet: por, gőz, rovar, cigarettafüst vagy a helyiség megváltozott használata. Ha egy irodából teakonyha vagy raktár lett, az eredetileg odatervezett füstérzékelő már nem a megfelelő típus. A javítás ilyenkor a terv módosítása és az érzékelő cseréje, például hőérzékelőre.

A távfelügyeleti szerződésnek az OTSZ 203. §-a szerint tartalmaznia kell, ki és hogyan téríti meg a téves riasztásból eredő költségeket. A szerződést átvételkor ezért ezzel együtt nézzük át.

Az OTSZ 257⁠–⁠258. §-a az éves felülvizsgálaton túl rendkívüli felülvizsgálatot is előír. Tűzeset után akkor is, ha a rendszer nem jelzett, meg kell vizsgálni, sérült-e a berendezés a tűz környezetében, észlelte és megjelenítette-e a tüzet, és elvégezte-e a vezérléseket. Téves riasztás után fel kell deríteni az okát, és ha lehet, meg kell szüntetni.

Meghibásodás után az okot és a következményt kell vizsgálni, a rendszer változása után a megváltozott részekre, 30 napnál hosszabb teljes leállás után pedig a teljes rendszerre el kell végezni az éves felülvizsgálatot. Átalakításkor, ha falak, polcok vagy álmennyezet kerülnek be, azt is meg kell nézni, nem takarják-e el a hangjelzőket és az érzékelőket.

A TvMI 12.6 szerint az ellenőrzéshez, a felülvizsgálathoz és a karbantartáshoz a megvalósulási tervdokumentáció, a központ kezelési utasítása, a gyártó karbantartási utasítása és a tervező által előírt különleges karbantartási feladatok leírása kell. Ezeket a kivitelező a használatbavételkor adja át, az üzemeltető őrzi, a változásokat a tervező vezeti át. Az OTSZ 258. § (4) bekezdése szerint új karbantartóval kötött szerződés után ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét, és el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. A gyakorlatban a legnagyobb akadály a hozzáférés, mert a központ programozásához kód és sokszor gyártói szoftver kell.

A szakvizsgát a 45/2011. BM rendelet 1. melléklet 8. pontja írja elő a tűzjelző kivitelezésére, karbantartására, javítására és felülvizsgálatára. Átvételkor kérje el a szakember szakvizsga bizonyítványának számát és érvényességét.

Az éves díjat az érzékelők és a kézi jelzésadók száma adja, emellett a vezérlések száma, a rendszer gyártója, a hozzáférhetőség, például a magas belmagasság és az álmennyezet, és az, hogy a dokumentáció rendben van-e. A hibajavítás, az érzékelő- és akkumulátorcsere és a bővítés külön tétel. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés után tételes ajánlat lesz.