Hő- és füstelvezetés kiépítése

Tűzben a legtöbb sérülést és halálesetet a füst okozza. A füst a mennyezet alatt gyűlik össze, és percek alatt kitölti a lépcsőházat vagy a csarnokot. A hő- és füstelvezetés a tetőn vagy a homlokzat felső részén nyíló szerkezeten át kivezeti a forró füstöt, alul a légpótló nyíláson friss levegő jut be. A padló közelében így hosszabb ideig marad belátható, belélegezhető levegő, ami a menekülést és a tűzoltók beavatkozását segíti.

A hő elvezetése a szerkezeteket is védi: a tetőszerkezet és a födém később melegszik fel, a tűz lassabban terjed. Ezért nagy alapterületű csarnokokban a füstelvezetés a tűzszakaszméret növelésének is feltétele lehet.

Az OTSZ 88. § (1) bekezdése szerint hő- és füstelvezetést és légpótlást kell biztosítani az 1200 m²-⁠nél nagyobb alapterületű helyiségben, a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, a menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes előtér és a tűzgátló előtér kivételével, a 100 m²-⁠nél nagyobb pinceszinti helyiségben, a két szintet összekötő 100 m²-⁠nél nagyobb vagy kettőnél több szintet összekötő fedett átriumban, és ahol a rendelet vagy a tűzvédelmi hatóság előírja.

A (2) bekezdés kivételeket is felsorol, például a legfeljebb 500 m²-⁠es, legalább EI2 15 C ajtóval leválasztott pinceszinti gépészeti helyiséget, a nyitott udvart és a nyitott gépjárműtárolót. Meglévő épületnél a követelményt átalakításkor és rendeltetésváltáskor vizsgálja a tervező, a hatóság a kiürítés és a beavatkozás miatt egyedileg is előírhatja.

A természetes füstelvezetés motoros vagy pneumatikus nyitású ablakkal, kupolával vagy zsaluval, illetve állandóan nyitott szabad nyílással működik. A gépi füstelvezetés füstelszívó ventilátorral és légcsatornával, ott a ventilátor, a füstcsappantyú és a légcsatorna hőállóságára a 9. melléklet ad követelményt. A légpótlás természetes úton, alul nyíló ablakkal vagy ajtóval, vagy ventilátorral történik.

Az OTSZ 91. §-a a füstelvezető szerkezetre több követelményt rögzít: közösségi rendeltetésnél legalább 1000, egyéb rendeltetésnél 300 megbízható nyitási ciklus, a bevilágító felület tűzvédelmi osztálya, hóteher mellett is nyitás, és 0 °C-on is működés. Ezek a gyártó teljesítménynyilatkozatában szerepelnek, a szerkezetet ez alapján választjuk.

• füstelvezető ablak vagy kupola motorral
• légpótló nyílás, amely a füstelvezetéssel együtt nyit
• vezérlőközpont akkumulátoros tartalékkal
• kézi indítók, lépcsőházban szintenként
• optikai füstérzékelő vagy a beépített tűzjelző vezérlése
• szél- és esőérzékelő, ha a szerkezet szellőzésre is szolgál

Az OTSZ 89. §-a szerint a hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetését lépcsőházban szintenként, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen kell biztosítani. A tűzvédelmi hatóság a visszazárás és az újranyitás kiépítését, tűzoltósági vezérlőtablót és a kézi indítók helyét is előírhatja.

Ha a helyiséget beépített tűzjelző védi, a füstelvezetést a tűzjelzőnek kell vezérelnie, kivéve, ha ez egy beépített oltóberendezés működését korlátozná. A kézi jelzésadó jele nem indíthatja a vezérlést, ha nem ad egyértelmű információt arról, melyik füstszakaszban kell nyitni. Tűzjelző nélkül a vezérlőközponthoz kötött optikai füstérzékelő nyitja a szerkezetet.

A füstelvezető ablak vagy kupola a tetőn egy nyílás, amely ugyanúgy szigetelést, páratechnikát és bádogozást igényel, mint egy tetőablak. Magastetőn a tetőléceket és a szarufák közét ki kell váltani, lapostetőn a lábazatot a vízszigetelésbe kell bekötni. A nyílásfelület a tervező által megadott hatásos felület, ezért a szerkezet méretét a gyártó átfolyási tényezőjével együtt kell kiválasztani.

A szerkezet telepítését és bekötését szakvizsgás szakember végzi, a tetőn a kiváltást, a szigetelést, a bádogozást, a belső vakolatjavítást és a kábelnyomvonalat mi készítjük. A légpótló nyílás gyakran a földszinti bejárati ajtó vagy egy ablak, ilyenkor az ajtóra nyitómotor kerül.

Az OTSZ 18. melléklete szerint a füstelvezető és légpótló szerkezetet, a füstelszívó és a légpótló ventilátort és a füstcsappantyút háromhavonta üzemeltetői ellenőrzés alá kell vonni, évente felülvizsgálni, a karbantartás a felülvizsgálattal egy időben esedékes. A biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátorra ugyanez a ciklus vonatkozik.

A felülvizsgálaton a szerkezetet minden kézi indítóról és a vezérlés felől is kinyitják, ellenőrzik a légpótlás nyitását, a vezérlőközpont akkumulátorát, a motorokat, a tömítéseket és a felület épségét. A felülvizsgálat a 45/2011. BM rendelet 13. pontja szerint szakvizsgához kötött, az eredmény a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kerül.

Az árat a szükséges nyílásfelület, a szerkezet típusa, a tető kialakítása és a vezérlés adja. Egy lépcsőházi tetőtéri ablak kevesebb munka, mint egy lapostetőre kerülő kupola lábazattal és vízszigeteléssel. Külön tétel a vezérlőközpont, a kézi indítók, a légpótló ajtó nyitómotorja, a tűzjelzővel való összekötés és a tetőn végzett kiegészítő munka. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés után tételes ajánlat lesz.