Tűzjelző rendszer telepítése

Az OTSZ 154. §-a szerint beépített tűzjelzőt a 14. mellékletben meghatározott esetekben, vagy ha a tűzvédelmi hatóság előírja, kell létesíteni. A melléklet rendeltetés, kockázati osztály és méret szerint sorolja fel az eseteket. Szállásnál 20 főnél több elhelyezett személy felett, irodánál a legkisebb kockázati osztályban 500 m² felett, alacsony és közepes kockázati osztályban 1000 m² felett, üzletnél és vendéglátóhelynél az alacsony és közepes kockázati osztályban 1000 m² felett, nevelési, oktatási épületnél és rendelőnél 500 m² felett kell, magas kockázati osztályban méretkorláttól függetlenül.

Lakóépületre és lakásra a melléklet nem ír elő tűzjelzőt. Ott a füstérzékelő önként felszerelhető eszköz, erről külön oldalon írunk. Hatósági kötelezés nélkül cég is telepíthet tűzjelzőt, például a biztosító kérésére vagy egy raktár védelmére, ilyenkor is a szabályok szerint kell tervezni és üzembe helyezni.

A tűzvédelmi törvény 20/A. §-a szerint a kötelező tűzjelző létesítését, átalakítását és bővítését a tűzvédelmi hatósággal előre engedélyeztetni kell, a használatbavételt és a megszüntetést előre be kell jelenteni. A tervet tűzvédelmi tervező készíti, aki a beépített tűzjelző tervezésére a 45/2011. BM rendelet szerinti szakvizsgával is rendelkezik.

Új épületnél a tűzjelző az építési engedély tűzvédelmi dokumentációjának része. Meglévő épületben, átalakításnál a tervező és a hatóság dönti el, milyen terjedelmű dokumentáció kell. Az ütemtervben az engedélyezés idejével számolunk, a szerelés ezután indul.

A hagyományos rendszerben az érzékelők zónákra vannak kötve, riasztáskor a központ azt mutatja, melyik zónában van a tűz. A címezhető rendszerben minden érzékelőnek saját címe van, a központ pontosan kiírja, melyik helyiségben jelzett. Az OTSZ 164. §-a szerint címezhető érzékelő kell, ha egy zóna öt vagy több helyiséget véd, és nincsenek fényjelzők vagy másodkijelzők az ajtók fölött.

Az OTSZ 161/A. §-a szerint az érzékelők és kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást a központ mellé ki kell tenni. 10 000 m² feletti védett alapterületnél vagy 1000-nél több érzékelőnél és kézi jelzésadónál grafikus megjelenítés is kell.

Az OTSZ 162. §-a szerint a központ és a hangjelzők, a tápegységek, a távkijelzők, a vezérlések és az átjelző közötti vezetékeknek legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen védelmet kell kapniuk. A hurkokat úgy kell vezetni, hogy a két ág egyetlen esemény hatására ne sérüljön. Ezért a tűzjelző kábel nem futhat bárhol a villamos kábelekkel együtt, a nyomvonalat a tervező adja meg.

A normál tápforrás kiesése esetén a másodlagos tápforrásnak legalább 24 órán át a rendszer működését, utána legalább 30 percig a riasztást kell biztosítania. Üzembe helyezéskor azt is ellenőrzik, hogy a fal- és födémáttöréseken a kábelátvezetés tömítettsége megfelelő-e. A tűzszakaszhatáron átvezetett kábelek réseit ezért tűzgátló tömítéssel zárjuk le, a lezárást mindkét oldalon jelöljük.

Az OTSZ 158. §-a szerint a rendszert csak üzembe helyező mérnök helyezheti üzembe. Szemrevételezéssel és üzemi próbákkal ellenőrzi a központot, az üzemi és a biztonsági tápforrást, minden érzékelőt és kézi jelzésadót, a hang- és fényjelzőket, az átjelzést, a vezérléseket és a kábelezést, majd üzembe helyezői jegyzőkönyvet és nyilatkozatot állít ki.

Átadáskor a kezelő személyzetet ki kell oktatni, ezt a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kell írni. Ha nincs a helyszínen állandó felügyelet, a jelzéseket automatikus átjelzéssel távfelügyeletre kell továbbítani. 30 m feletti legfelső használati szintű épületnél, fekvőbeteg-ellátó intézménynél és menekülésben korlátozott személyek intézményénél a tűzjelzést a katasztrófavédelem által felügyelt helyre is továbbítani kell.

A tűzjelző a riasztáson túl más berendezéseket is vezérelhet: nyitja a hő- és füstelvezetést, elengedi a mágneses ajtótartókat, leállítja a szellőzést, a liftet a kijárati szintre küldi, és kioldja a beléptető ajtóit. Az OTSZ 89. § (5) bekezdése szerint a tűzjelzővel védett helyiségben a hő- és füstelvezetés eszközeit a tűzjelzőnek kell vezérelnie. Ezeket a vezérléseket a terv rögzíti, az üzembe helyezéskor mindegyiket kipróbálják.

A vagyonvédelmi riasztó és a tűzjelző két külön rendszer. Egy riasztóhoz kötött füstérzékelő lakásban jó kiegészítés, de nem helyettesíti a kötelező beépített tűzjelzőt.

A legnagyobb tétel a pontok száma: érzékelők, kézi jelzésadók, hang- és fényjelzők, modulok. Ehhez jön a központ, a kábelnyomvonal hossza és kialakítása, a tűzálló kábel és a vezérlések száma. Az építési rész, a falhornyok, az álmennyezet bontása és visszazárása, a festés és az áttörések lezárása külön tétel. A tervezés, az engedélyeztetés és a távfelügyelet havidíja szintén külön sor. Az oldal tetején lévő ársávokból a bejárás után tételes ajánlat lesz.