Elektromos töltőállomás építése

Az AC töltő váltakozó áramot ad az autónak, az egyenirányítás az autó fedélzeti töltőjében történik, ezért a töltés sebességét az autó is korlátozza. A nyilvános AC oszlopok jellemzően két, egyenként 22 kW-⁠os Type 2 aljzattal készülnek. A DC gyorstöltő az egyenirányítót magában hordozza, és közvetlenül az akkumulátort tölti, a Virta adatai szerint egy 150 kW-⁠os töltőn naponta akár 60 autó is feltölthető, egy 22 kW-⁠os AC töltőn átlagosan kettő-három.

A töltőpontok számát az adja, mennyi ideig állnak az autók. Ahol a vendég órákat tölt (szálláshely, munkahely), több AC töltőpont szolgál jobban, mint egy gyorstöltő. Benzinkúton és főút mellett a vezető 15⁠–⁠30 percet áll meg, ott a DC töltő az értelmes választás. Flottánál a járművek napi futásteljesítménye és az éjszakai állásidő dönt.

A teljesítménymérleg a meglévő csatlakozásból, a telephely saját terheléséből és a töltők igényéből áll össze. A terheléskezelés a töltők között osztja el a rendelkezésre álló teljesítményt, és visszaveszi a töltést, amikor a telephely többi fogyasztója is sokat kér. Így bővítés nélkül is több töltőpont építhető, ha az autók elég hosszan állnak.

Ha a töltők igénye meghaladja a meglévő csatlakozást, a bővítést az elosztói engedélyesnél kell kérni, a csatlakozás módját és díját az elosztó adja meg. Több gyorstöltőnél gyakran középfeszültségű csatlakozás és saját transzformátorállomás kell. Ez a töltőpark leghosszabb átfutású tétele, ezért az igénybejelentést a tervezés elején beadjuk.

A 243/2019. Korm. rendelet szerint ha a töltőnek nincs külön hálózati csatlakozási pontja, a töltők külön áramköri védelemmel ellátott betáplálási pontján a felhasznált energiát hiteles mérőeszközzel külön kell mérni. A mérőhelyet ezért az elosztóban előre kialakítjuk.

A töltőoszlop betonalapra kerül, a gyártó által megadott alapkerettel és kábelbevezetéssel. A földkábelt védőcsőben, a burkolat alatt vezetjük, a nyomvonalon kábelaknákat építünk, hogy a kábel később cserélhető legyen. A DC töltőnél a kábel keresztmetszete nagyobb, a kábelvég és az alap a gyártói előírás szerint készül.

A parkolóhelyet a töltőhöz jelöljük, burkoljuk és ütközésvédelemmel látjuk el. A TÉKA szerint az előírt töltőpontok legalább 5%-⁠ának, de legalább egynek akadálymentesnek kell lennie, ez szélesebb parkolóhelyet és akadálymentes megközelítést jelent.

A töltő elé ütközésvédő oszlop vagy kerékvető kerül, hogy a beálló autó ne a készüléknek ütközzön. A töltőhelyet tábla és burkolati jel mutatja, éjszaka a töltőt és a csatlakozót világítás teszi használhatóvá. A kábel hosszát úgy választjuk, hogy a jellemző autók töltőcsatlakozóját orral és farral beállva is elérje.

Az AFIR (EU 2023/1804) szerint 2024. április 13. óta a nyilvános töltőpontokon előzetes szerződés nélkül, eseti töltéssel is lehet tölteni. Az ezután telepített, legalább 50 kW-⁠os DC töltőpontokon bankkártyás fizetést kell biztosítani, a díjat a töltőponton kell kijelezni, 50 kW alatt biztonságos online fizetés is elég. 2025-től a nyilvános töltőpontok statikus és dinamikus adatait, például a foglaltságot és az árat, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.

A töltők a háttérrendszeren keresztül kapcsolódnak az elszámoláshoz, a felhasználói alkalmazáshoz és a terheléskezeléshez. A háttérrendszert és a fizetési szolgáltatást a töltő kiválasztásakor kell eldönteni, mert nem minden töltő működik minden rendszerrel.

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat a töltőállomást a villamos berendezés részének tekinti, ezért üzembe helyezés előtt első ellenőrzés kell. A töltők áramkörén szigetelési, hurokimpedancia- és kioldásmérést végzünk, a jegyzőkönyvet és a minősítő iratot a képesített felülvizsgáló adja. A töltőket a szakcég állítja be és köti a háttérrendszerre.

Nyilvános töltőnél az üzemeltetőnek a MEKH engedélye kell, és a töltőnek az éves nyitvatartási idő legalább 90%-⁠ában rendelkezésre kell állnia. Ehhez karbantartási szerződés és távfelügyelet tartozik, amelyet a töltő szállítója vagy az üzemeltető szolgáltatója ad.