Csarnokfűtés és csarnokvilágítás

Egy csarnokban a légtér nagy, a belmagasság 4⁠–⁠10 méter is lehet, a kapuk gyakran nyílnak, és a hőveszteség a burkolaton, a kapukon és a légcserén át is nagy. A meleg levegő a tető alá száll, ezért a konvektív fűtés mellett a padló közelében, ahol dolgoznak, jóval hidegebb lehet, mint a tető alatt.

Egy gyártói méretezési útmutató a csarnok hőigényét légtérfogatra adja meg, és a jól szigetelt, az átlagosan és a rosszul szigetelt csarnok között többszörös különbséget mutat. A fűtés tervezése ezért a burkolattal kezdődik: egy szigeteletlen csarnokot nagy teljesítménnyel is csak drágán lehet fűteni.

A fűtési módot a belmagasság, a fűtendő terület, a légcsere, a rendelkezésre álló energia és a használat adja. Csak néhány munkahely melegen tartásához más rendszer kell, mint egy egész csarnok temperálásához.

A gázos sugárzóknak két fő fajtája van. A csöves sötétsugárzóban a gáz egy zárt csőben ég, az égésterméket elvezetik, a cső és a fölötte lévő reflektor sugároz. A kerámiabetétes világossugárzónál a láng a kerámia felületén ég, égéstermék-elvezetés nincs, ezért egy gyártói ismertető szerint minden beépített kW-⁠hoz legalább 10 m³/h légcsere kell. Cserébe a világossugárzó darupálya alá is elhelyezhető.

A sugárzóknak minimális felfüggesztési magasságuk van, amely a teljesítménytől és a sugárzó dőlésszögétől függ. Egy gyártói táblázat szerint egy típuscsalád tagjainál ez nagyjából 3,2 és 7,3 méter között van. A gázos rendszert a gázelosztó által jóváhagyott terv szerint gázszerelő szakcég építi ki és helyezi üzembe.

Jól szigetelt, folyamatosan fűtött csarnokban a levegő-víz hőszivattyú is szóba jön, padlófűtéssel vagy légkezelővel. Egy gyártói méretezési útmutató szerint az ipari ki-be kapcsoló hőszivattyúk -15 °C körül a névleges teljesítményük nagyjából 60 százalékát adják le, ezért a méretezést a leghidegebb napokra végzik, és nagyobb hőigénynél több gépet kaszkádba kötnek.

A padlófűtés a csarnokban egyenletes, alacsony hőmérsékletű fűtést ad, de a csöveket az ipari padló betonozása előtt kell lefektetni, és a padló hézagkiosztását ehhez kell igazítani. Ezt ezért az új csarnok tervezésekor kell eldönteni.

A fűtött csarnokra a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hőátbocsátási követelményei vonatkoznak: a homlokzati falra 0,24, a tetőre 0,17, a fűtött teret határoló ipari kapura 2,0 W/m²K. Fűtés nélküli mezőgazdasági, logisztikai, ipari vagy műhely jellegű épületre ezeket nem kell alkalmazni.

Az energetikai tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki az alacsony energiaigényű mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre, ha a fűtési idényben legfeljebb 12 °C-ra fűtik, vagy négy hónapnál rövidebb ideig fűtik és két hónapnál rövidebb ideig hűtik, és a műhelyre sem, ha a technológia belső hőnyeresége 20 W/m² fölött van. Egy addig fűtetlen csarnok fűtése tehát az energetikai követelményeket is előhozhatja.

Ma a csarnokvilágítás szinte mindig LED-es. A csarnoklámpák a por és a nedvesség miatt jellemzően IP65 védettségűek, a sugárzási szöget a belmagassághoz és a polcsorokhoz választják: magas, keskeny folyosós raktárban szűkebb, nyitott térben szélesebb nyalábot. A munkahelyi világítás szabványa, az MSZ EN 12464-⁠1 a tevékenység szerint adja meg a megvilágítás erősségét, ezért a közlekedőkbe kevesebb, a szerelő- és gyártóhelyekre több fény kell.

A fogyasztást a vezérlés csökkenti: mozgásérzékelővel a ritkán használt polcsorok csak akkor világítanak, ha ott járnak, a szabályozható lámpák a bejövő természetes fényhez igazodnak. A lámpák helyét a darupályához, a sprinklerhez és a polcok felső szintjéhez kell igazítani, hogy ne legyenek útban és ne árnyékoljanak.

A fűtés árát a hőigény adja, ezt a burkolat, a kapuk, a légcsere és a belmagasság határozza meg. Ehhez jön a fűtési mód, a gázvezeték vagy a villamos betáplálás kiépítése, a vezérlés és a szerelés, nagy csarnoknál a gépészeti terv. Az üzemeltetési költséget a fűtött terület, a hőmérséklet és az energiaár adja, ezt a felmérés után a választott rendszerre becsüljük. Az oldal tetején lévő sávok tájékoztatók.