Könnyűszerkezetes csarnok építése

A könnyűszerkezetes csarnok fő tartó keretei vékonyfalú, hidegen hengerelt, tűzihorganyzott acélszelvényekből állnak, jellemzően C- és Z-profilokból. A kapcsolatok csavarozottak, a helyszínen nem kell hegeszteni, a horganyzás pedig gyárilag védi a profilt a korrózió ellen. A másodlagos szerkezet, a tetőn a szelemen, a falon a falváz is ugyanilyen profilokból készül, erre kerül a trapézlemez vagy a szendvicspanel.

A melegen hengerelt acélvázhoz képest kisebb az acél tömege és az önsúly, kisebb az alap, és a gyártás szabványos elemekből gyorsan halad. Cserébe a rendszer méretei kötöttebbek, és a nagy pontterheket, például a híddarut, nem bírja.

Egy hazai gyártó könnyűszerkezetes csarnokrendszere a gyártói ismertető szerint 18 méteres szabad fesztávig, 6 méteres vállmagasságig és 6 méteres kerettávolságig készül, és nagyjából 200⁠–⁠1 500 m² alapterületre ajánlott. Ez a méret a raktárak, műhelyek, gépszínek és mezőgazdasági tárolók nagy részét lefedi. Egy hazai csarnokgyártó adatai szerint 2026-ban is az 500⁠–⁠1 500 m² közötti csarnokok a legkeresettebbek.

A szigeteletlen csarnok burkolata egyrétegű trapézlemez. Gépszínnek, terménytárolónak és fűtetlen raktárnak megfelel, de a lemez alján hidegben pára csapódik ki, ezért csepegésgátló bevonatú lemez és jó szellőzés kell. A hőszigetelt csarnok burkolata szendvicspanel, ezt akkor választják, ha a csarnokot fűtik, vagy a tárolt áru nem bírja a páralecsapódást és a hőingadozást.

A fűtött csarnokra a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hőátbocsátási követelményei vonatkoznak, ez a falnál és a tetőnél a panel vastagságát határozza meg. Fűtés nélküli mezőgazdasági, logisztikai, ipari vagy műhely jellegű épületre a rendelet szerint ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni. Ha a fűtés néhány éven belül várható, a szigetelt burkolat olcsóbb, mint a későbbi csere.

A könnyű váz kis önsúlya miatt a szélszívás a tervezés egyik fő kérdése: a keretet úgy kell lehorgonyozni, hogy a szél ne emelje meg. A keretek talplemezei horgonycsavarokkal rögzülnek a pont- vagy sávalapokhoz, a falak alatt lábazati gerenda fut, ez tartja a burkolat alsó szegélyét és zárja el a csarnokot a talajnedvességtől.

Az alap méretét a talajmechanikai vizsgálat és a statikai számítás adja. A padló a raktárhasználathoz igazodik: gépszínben elég lehet a tömörített zúzottkő vagy egy egyszerű betonlemez, raktárban és műhelyben a targonca és a polcok terhére méretezett ipari padló kell, ezt az ipari padló aloldalán részletezzük.

A könnyűszerkezetes csarnokra ugyanazok az engedélyezési szabályok vonatkoznak, mint a többi csarnokra. A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint új épülethez építési engedély kell, ha az összes hasznos alapterülete meghaladja a 35 m²-⁠t, vagy a gerincmagassága a 4,5 métert. Az egyszerű bejelentés csak lakóépületre vonatkozik.

Tűzvédelmi szempontból a földszintes, legfeljebb 1 000 m² alapterületű, nagyon alacsony vagy alacsony kockázatú ipari, mezőgazdasági vagy tárolási épületnek az OTSZ szerint nincs tűzvédelmi szerkezeti követelménye, ha minden helyiségből közvetlenül a szabadba lehet menekülni, és egyszerre legfeljebb 10 ember van bent. Ennél nagyobb vagy kockázatosabb csarnoknál a tűzvédelmi tervező írja elő a szerkezetek tűzállóságát és a burkolat tűzvédelmi osztályát.

A könnyűszerkezetes csarnok egyik fő előnye az idő. Egy hazai gyártó 2026-os nyilatkozata szerint a gyártás és a szállítás akár 6⁠–⁠7 héten belül megvalósítható, a döntés után a megrendelők gyors kivitelezést várnak. Az alapozás a gyártással párhuzamosan készül, így a szerelés a betonalapok szilárdulása után indulhat.

1. Felmérés, statikai méretezés a helyszín hó- és szélterhére, engedélyezési terv.
2. Építési engedély, a gyártás megrendelése a végleges méretekkel.
3. Földmunka, alapozás, horgonycsavarok elhelyezése geodéziai kitűzéssel.
4. A keretek szerelése, merevítés, szelemenek és falváz.
5. Tető- és falburkolat, bádogozás, kapuk és ajtók.
6. Padló, közművek, átadás és használatbavétel.

A négyzetméterár a csarnok méretével csökken, mert az oromfalak, a kapuk és a csomópontok aránya kisebb. A legnagyobb különbséget a burkolat adja, a szigeteletlen trapézlemez és a hőszigetelt szendvicspanel között jelentős az eltérés. Ezután jön az alapozás, amelyet a talaj határoz meg, a padló, a kapuk száma és mérete, valamint a helyszín hóterhe, amely a 400 méter fölötti tengerszint feletti magasságon nő.

Az online kalkulátorok a négyzetméterár nagyságrendjét mutatják, de a talajt, a hóterhet és a kapukat nem látják. Az oldal tetején lévő sávok tájékoztatók, a tételes ajánlatot a statikai méretezés után adjuk meg, a telek előkészítését és a közműbekötést külön soron.