Sóder súlya tonnában és köbméterben

A sóder, a homok és a kavics szemcsés anyag, a szemek között hézag van. A laza halmazsűrűség, köznyelven a térfogatsúly egy köbméter lazán halmozott anyag tömege, a hézagokkal együtt. Ez kisebb, mint egy kavicsszem testsűrűsége, a homokos kavics adalékanyagra a szakirodalom átlagosan 2650 kg/m³ testsűrűséget ad meg.

A halmazsűrűséget a szemeloszlás, a szemalak és a víztartalom alakítja. Ha a kis szemek kitöltik a nagyok közötti hézagot, mint a homokos kavicsban, a halmaz nehezebb. Az egyforma méretű szemekből álló osztályozott kavicsban és kulékavicsban több a hézag, ezért könnyebb.

Az alábbi értékek a hazai bányák és telepek termékadataiból valók, laza, nem tömörített állapotra. A pontos értéket a bánya termékadatlapja adja, a nedvesség miatt a helyszínen ettől eltérés lehet.

A víz a szemek közé és a felületükre kerül, ezért a nedves anyag nehezebb, mint a száraz. A homoknál a nedvesség a térfogatot is megváltoztatja: a laza homok halmazsűrűsége a víztartalom függvényében változik, a nedves homok térfogata nagyobb lehet, mint ugyanannyi száraz homoké. A bányató mellől frissen kitermelt vagy esőben rakodott sóderből tonnára rendelve ezért kevesebb köbméter jön.

Betonhoz a nedvességet a keverővíz mennyiségénél is figyelembe kell venni. A nagyon nedves sóderrel kevert beton kevesebb vizet kér, különben a cementpép felhígul.

A tárolás is számít. A letakart, száraz helyen álló sóder tömege napok alatt alig változik, a nyitott halom egy esős hét után nehezebb és tömörebb. Ha a sódert tonnára veszi és köbméterre használja fel, a száraz anyaggal számoljon.

A bányák és a nagyobb telepek hitelesített hídmérlegen mérik az anyagot: előbb az üres, aztán a megrakott autót, a különbség a nettó tömeg. Ez kerül a mérlegjegyre és a szállítólevélre, az anyag megnevezésével és frakciójával. Kis tételnél, néhány száz kilogramm alatt egyes telepek külön mérlegelési díjat kérnek.

Köbméterre árusító telepen a rakodógép kanalának térfogata adja a mennyiséget. Ilyenkor a lerakott halmot is ellenőrizhetjük: egy kúp alakú halom térfogata az alapterület harmada szorozva a magassággal, a hosszú halomé a keresztmetszet szorozva a hosszal.

A billencs raksúlyát a megengedett legnagyobb össztömeg korlátozza, ezt a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tengelyszám szerint adja meg: kéttengelyesnél 18 tonna, belföldi forgalomban 20 tonna, háromtengelyesnél 25, illetve 26 tonna, négytengelyesnél 30, illetve 32 tonna. A sóder nehéz, ezért az autó a raksúlyt jóval előbb eléri, mint ahogy a platója megtelne.

1. Kiszámoljuk a szükséges köbmétert a felületből és a vastagságból, a tömörödési ráhagyással.
2. Megszorozzuk az anyag térfogatsúlyával, így megkapjuk a tonnát.
3. A tonnát elosztjuk az autó raksúlyával, ebből jön a fordulók száma.
4. A bányai tonnaárat és a telephelyi köbméterárat ugyanarra az egységre hozzuk, a fuvarral együtt.
5. Az átvételkor a mérlegjegy tömegét visszaszámoljuk köbméterre, és összevetjük a rendeléssel.

A lerakott halmot nézve sokszor kevesebbnek tűnik az anyag, mint amennyit rendeltünk, máskor több. Ennek három oka szokott lenni. A szállítás alatt az anyag a platón összerázódik, tömörebb lesz, a lerakáskor pedig újra fellazul. A nedvesség a tömeget és a homoknál a térfogatot is megváltoztatja. A szemmérték pedig csal: egy kúp alakú halom térfogata az alapterület harmada szorozva a magassággal, és ez kevesebb, mint amennyinek látszik.

Ha a mennyiséget ellenőrizni szeretné, a mérlegjegyből induljon. A nettó tömeget az anyag térfogatsúlyával osztva megkapja a laza köbmétert. Ha ez a rendeléssel egyezik, a halom akkor is rendben van, ha kisebbnek tűnik. A telephelyi, köbméterre árusított anyagnál a rakodógép kanalának térfogata adja a mennyiséget, ott a halom lemérése a jobb ellenőrzés.