Bányakavics ára

A bányából vagy a folyóból kitermelt homokos kavics a nyerstermék, ebben a homoktól a nagy kavicsig minden szemméret megvan, és agyag, iszap is lehet benne. A régi hazai termékszabvány, az MSZ 18293 ezt nevezte nyersterméknek. Ha a túl nagy szemeket leválasztják és az anyagot mossák, mosott homokos kavics lesz belőle, ez a betonhoz való sóder.

Az osztályozott kavicsot agyagrögtelenítéssel, mosással és szitálással állítják elő, meghatározott alsó és felső szemnagysággal, ezt a gyakorlatban frakciónak hívják. A bányakavics és a töltősóder a kereskedelemben az osztályozatlan, nem mosott anyagot jelenti, amelyet feltöltésre árulnak.

A munkatér, a közműárok és a pince körüli gödör visszatöltésére a bányakavics és a töltősóder jól tömöríthető, olcsó anyag. A visszatöltést 20⁠–⁠30 cm-⁠es rétegekben, rétegenként tömörítve végezzük, a vezetékek közelében kézi géppel. Ha a réteget egyben öntjük be, az évek alatt leül, és a ráépített járda, térkő vagy lépcső megsüllyed.

A lábazat mellé, a szigetelés közvetlen közelébe kő- és törmelékmentes anyag kerüljön, hogy a szigetelés ne sérüljön. A drénréteget nem helyettesíti, ahol a víz elvezetése kell, ott mosott kavics és szivárgócső kerül a fal mellé.

A homok és a kavics minőségét az agyag- és iszaptartalom, az agyagrögök, a szerves szennyeződés és a szemeloszlás határozza meg. A betonhoz való adalékanyag az MSZ EN 12620 szabvány alá tartozik, a bánya erre teljesítménynyilatkozatot ad, ezt betonhoz elkérjük. Feltöltéshez ilyen igazolás nem kell, de a törmeléket, a gyökeret és a nagy követ akkor sem fogadjuk el.

Átvételkor a szállítólevélen vagy a mérlegjegyen ellenőrizzük az anyag nevét és mennyiségét. A szemre agyagos, csomós, sáros anyag betonhoz nem jó, akkor sem, ha a szállítólevélen sóder áll.

A bányák tonnára, hídmérlegen mérve adják ki az anyagot, a homokos kavics laza térfogatsúlya a hazai bányák adatai szerint 1,55⁠–⁠1,95 t/m³. Nagy feltöltésnél a bányai tonnaár és a négytengelyes billencs fordulónként a legolcsóbb, ha az autó be tud állni. Kisebb munkánál a telep köbméterára és egy kisebb billencs a jobb.

Az ár a minőségtől, a mosástól és az osztályozástól, a bányától és a fuvar távolságától függ. A bányakavics és a töltősóder a legolcsóbb, a mosott, osztályozott kavics drágább. A fuvardíj fordulóra szól, ezért a nagy mennyiségnél az autó mérete számít a legtöbbet. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató bruttó árak, a pontos ajánlat a mennyiség, a minőség és a helyszín ismeretében készül.

Feltöltésnél a bedolgozás, a terítés és a rétegenkénti tömörítés is költség, ezt a gépi földmunkával együtt árazzuk. Ha a telken kitermelt föld egy része visszatölthető, a rendelt mennyiség és a fuvar is kevesebb.

A talajon fekvő padló alá kerülő kavicsréteg a talajnedvesség felszívódását akadályozza meg, ezt kapillártörő rétegnek hívják. Ide mosott, osztályozott kavics való, például 8/16-os vagy 16/32-es, mert a finom részt tartalmazó anyagban a víz felfelé tud kúszni. A réteg vastagságát és a fölötte lévő szigetelést a terv adja.

A járda és a térkő alá ezzel szemben tömöríthető anyag kell, zúzottkő vagy homokos kavics, mert a teher alatt nem mozdulhat el. Az osztályozott kavics ide nem jó, a lekerekített szemek a terhelés alatt elcsúsznak egymáson.

Feltöltésnél és tereprendezésnél gyakran tíz-húsz forduló is kell. Ilyenkor a bánya közelsége, az autó mérete és a lerakás helye dönti el a költséget: a négytengelyes billencs fordulónként a legolcsóbb, de csak akkor, ha be tud állni és szilárd helyen tud billenteni. Ha a telken puha a talaj, előbb egy ideiglenes, zúzottköves felvonulási utat készítünk, ez később az alap része is lehet.

A fordulókat a földmunkagép munkájához igazítjuk. Ha a kavics gyorsabban jön, mint ahogy a gép bedolgozza, a halom elfoglalja a helyet, ha lassabban, a gép áll.