Borospince szén-dioxid és szellőztetés

Amikor a must erjedni kezd, az élesztő a szőlő cukrát alkohollá és szén-dioxiddá bontja. Ezt a szén-dioxidot hívják mustgáznak. Egy minisztériumi közleményt idéző cikk szerint egy liter erjedő must csaknem 42 liter szén-dioxidot termel, egy néhány száz literes erjesztésnél tehát több tízezer liter gáz szabadul fel napok alatt.

A szén-dioxid színtelen, szagtalan, és nagyjából másfélszer nehezebb a levegőnél. A pincében ezért nem keveredik el, a padlótól kezdve tölti fel a teret, a lépcső aljától a mélyebb részek felé. A lejárat tetején a levegő még tiszta lehet, miközben a pince alján már veszélyes a koncentráció.

Egy kormányhivatali tájékoztató szerint ha a gáz koncentrációja eléri a 10 térfogatszázalékot, belélegzése rövid idő alatt szédülést, rosszullétet, majd eszméletvesztést okoz, anélkül, hogy az érintett észrevenné az oxigénhiányt. Segítség nélkül ez fulladáshoz vezethet. A legveszélyesebb időszak a szüret utáni hetek, amikor az újbor forr.

A minisztériumi figyelmeztetés szerint előzetes szellőztetés és légtérelemzés nélkül nem szabad lemenni a borospincébe erjedés idején. A pince bejáratára „Figyelem, mustgázveszély” feliratot javasolnak, és huzamosabb föld alatti munkánál személyi gázmérő használatát.

Mivel a szén-dioxid a pince alján gyűlik össze, az elszívó nyílás a padló fölött néhány centire kerül, a friss levegő pedig a pince másik végén, felülről jön be. Hosszú, több ágú pincében ágonként kell elszívás, mert a gáz a zsákutcákban megáll. A ventilátort úgy választjuk meg, hogy a pince levegőjét belátható idő alatt többször kicserélje.

A minisztérium a pinceajtó nyitásával egyszerre bekapcsoló, reteszelt szellőzőrendszert is javasol. Ilyenkor az ajtón vagy a tokon egy kapcsoló indítja a ventilátort, és a gázérzékelő is bekapcsolja, ha a koncentráció megemelkedik. A szellőzőnyílásokat rovarhálóval és télen zárható ráccsal látjuk el.

1. A pince felmérése: alaprajz, mélység, ágak, a lejárat hossza és a meglévő nyílások.
2. Az elszívás helye a padló közelében, ágonként, a kivezetés a szabadba.
3. A friss levegő bevezetése felül, a pince másik végén.
4. Ventilátor és vezérlés, az ajtókapcsoló és a gázérzékelő bekötése.
5. Próba üzem, a riasztás és a ventilátor indulásának ellenőrzése.

A szén-dioxidot csak műszer érzékeli. A pincébe fixen telepített érzékelő kell, amely hang- és fényjelzéssel riaszt, és a ventilátort is indítja. Az érzékelőt a padló közelébe, a gáz gyűlési helyére tesszük, a riasztás kijelzőjét pedig a lejárat tetejére, hogy lemenetel előtt látható legyen. A minisztérium szerint az érzékelő nem igényel nagy anyagi ráfordítást, a működését viszont rendszeresen ellenőrizni kell, a szüret előtt különösen.

A lakásokba szánt szén-dioxid-mérők jellemzően néhány ezer ppm-ig mérnek, a beltéri levegőminőség figyelésére. Erjesztő pincébe olyan érzékelő kell, amelynek a mérési tartománya és a riasztási küszöbe a pince használatához illik, és relés kimenettel a ventilátort is vezérli. A típust a pince méretéhez és az erjesztett mennyiséghez választjuk.

A Nébih a gyertyát az évszázados módszerek közül a legcélszerűbbnek tartja: derékmagasságban vagy lejjebb tartva, ha a láng kialszik, azonnal ki kell menni. A kormányhivatal azt is hozzáteszi, hogy a módszer nem teljesen biztonságos, mert mire a láng kialszik, addigra veszélyes mennyiségű gáz kerülhetett a tüdőbe. A gyertya tehát kiegészítés, az érzékelőt és a szellőzést nem pótolja.

Ha valaki eszméletlenül fekszik a pincében, légzőkészülék nélkül nem szabad utána menni, mert a segítő is könnyen áldozattá válik. Azonnal a 112-t kell hívni, a tűzoltók légzőkészülékkel tudnak menteni.

Ahol nem erjesztenek, csak palackos bort tárolnak, a szellőzés a párát, a szagot és a penészt szabályozza. Itt a nyári meleg, párás levegő a fő ellenség, mert a hideg falon kicsapódik. A vezérelt pinceszellőztető ventilátor a külső és a belső levegő páratartalmát veti össze, és csak akkor szellőztet, ha kint szárazabb a levegő. Erről a pince szellőztetéséről szóló aloldalon írunk részletesen.

Az árat a pince alakja és mérete, a falátvezetések száma és a csatornák hossza határozza meg. Egy egyenes, rövid lejáratú pince egy elszívással és egy érzékelővel megoldható, egy többágú, hosszú pince több elszívást és hosszabb csatornát kér. Számít a fal anyaga és vastagsága, mert a magfúrás kőfalban lassabb, és a villamos bekötés, ha a pincében még nincs áram. Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja.