Borospince klíma, borklíma

Egy mélyen, földtakarással épült pince klíma nélkül is egyenletes. Egy hazai borászati magazin legalább egy, jobb esetben három méter földtakarást javasol a pince fölé, és úgy fogalmaz, hogy a hűtő-fűtő klíma a végső eszköz, ha a pince magától nem tartja a hőmérsékletet. A ház alatti, fűtött helyiségek melletti vagy sekély pince nyáron 18⁠–⁠20 °C fölé is melegedhet, ilyenkor klíma kell.

A pince nélküli borszobában mindig kell borklíma, mert a környező helyiségek egész évben melegebbek. A döntést meglévő pincében méréssel hozzuk meg. Egy-két hét hőmérséklet- és páranapló a nyári hónapokban megmutatja, mennyit és mikor kell hűteni, és sokszor az is kiderül, hogy a pinceajtó vagy a födém szigetelése után kisebb gép is elég.

Egy borhűtőgyártó útmutatója a hosszú tároláshoz 10⁠–⁠12 °C-ot ajánl, egy hazai borászati magazin a 12⁠–⁠14 °C-os állandó pincét tartja jónak. Mindkettő szerint a hőmérséklet egyenletessége a lényeg. A gyártó a van’t Hoff-szabályra hivatkozik, amely szerint tíz fok emelkedés a kémiai reakciókat két-négyszeresére gyorsítja, a melegben tartott bor ezért hamarabb öregszik.

A páratartalom a dugó miatt számít, a Wine Spectator szerint 50 és 80% között biztonságos, 70% körül a legjobb. A borklíma beállítása ezért jellemzően 12 °C körül van, és a páratartalmat 60⁠–⁠75% között tartjuk. Ha a pince túl száraz, párásító kell, ha túl párás, a szellőzést és a nedvesség okát nézzük meg.

A lakásklíma a 20⁠–⁠26 °C-os lakótérre készül, a legtöbb jellemzően 16⁠–⁠18 °C alá nem állítható. Hűtés közben a hideg hőcserélőn a levegő párája kicsapódik, a gép tehát szárít, ami lakásban kellemes, a pincében viszont a dugót szárítja. Alacsony helyiséghőmérsékleten a beltéri egység hőcserélője jegesedhet, és a gép le-leáll.

A borklíma 8⁠–⁠18 °C közé állítható, egy hazai forgalmazó adatlapja szerint gyárilag 12 °C-ra. A hőcserélője és a vezérlése ehhez a tartományhoz készül, kevésbé szárít, egyes típusok párásítót is kapnak, és a téli hónapokra fűtő üzemmódjuk is van, hogy a fűtetlen pince ne hűljön túl.

A hazai forgalmazónál elérhető francia gépcsalád négy kivitelben készül, a többi gyártó hasonló felosztást követ.

A gyártók a gépet a helyiség térfogatára adják meg, 15, 25, 50 és 100 m³-⁠es kategóriákban. A hazai forgalmazó adatlapja ehhez hozzáteszi, hogy a térfogat csak megfelelően hőszigetelt helyiségre érvényes, és a szigetelés minősége és vastagsága a térfogattól és a kívánt hőmérséklettől függ.

A méretezésnél ezért a térfogat mellett a falak, a mennyezet és a padló szigetelését, az üvegfelületet, az ajtót, a szomszédos helyiségek hőmérsékletét és a világítást is számba vesszük. Egy amerikai borklímagyártó útmutatója a falra nagyjából R-19, a mennyezetre R-19–R-30 szigetelést ír, ez körülbelül 3,3⁠–⁠5,3 m²K/W hővezetési ellenállás. Gyengébb szigetelésnél vagy nagy üvegfalnál egy kategóriával nagyobb gép kell, és a gép többet jár.

A monoblokk gépnek falátvezetés kell, a légcsatornás gépnek csatornanyomvonal a szomszédos helyiségből, a split gépnek a kültéri egység helye és a csövezés. A split gép hűtőkörét F-gáz képesítéssel rendelkező szerelő köti be és üzemeli be. A gép külön áramkört kap áram-védőkapcsolóval, és a kondenzvizet lefolyóba vagy szivattyúval vezetjük el.

A borklímát évente egyszer átnézzük: szűrő, hőcserélő, kondenzvíz-elvezetés, a vezérlés és az érzékelők ellenőrzése. A gép zajára és rezgésére is figyelünk, mert a rezgés a bornak sem jó. A beltéri egységet úgy helyezzük el, hogy ne fújjon közvetlenül a palackokra.

Az árat a gép típusa és a térfogat határozza meg. A monoblokk gép a legolcsóbb, a légcsatornás és a split gép drágább, mert több szerelést és nagyobb gépet kér. A gépárak euróban alakulnak, a forint árfolyama ezért a végösszegre is hat. A beépítésnél a falátvezetés, a csatorna- vagy a csőhossz, a kültéri egység helye, az új áramkör és a kondenzvíz-szivattyú a fő tételek. Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja.