Étteremnyitás feltételei

A vendéglátás a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint kiskereskedelmi tevékenység, a részletes szabályokat a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet adja. A Magyar Turisztikai Ügynökség 2026-os kisokosa szerint a vendéglátás a bejelentésköteles tevékenységek közé tartozik, vagyis a jegyzőnél bejelentést kell tenni, és külön működési engedélyre jellemzően nincs szükség. Működési engedély a rendeletben felsorolt üzletköteles termékekhez kell.

A rendelet szerint a bejelentést az üzlet helye szerinti jegyző veszi nyilvántartásba, a rendeletben szabályozott eljárásokban az ügyintézési határidő 20 nap. A jegyző a bejelentés másolatát több hatóságnak megküldi, köztük a zajkibocsátási határérték megállapítására jogosult környezetvédelmi hatóságnak. A kisokos szerint a jegyző az élelmiszerlánc-biztonsági, a népegészségügyi, a katasztrófavédelmi és a munkaügyi hatóságot is értesítheti, amelyek a működést ellenőrizhetik.

A 210/2009. Korm. rendelet 1. melléklete szerint a vendéglátó üzlet bejelentésében meg kell adni az üzlet címét, helyrajzi számát, használatának jogcímét, alapterületét, befogadóképességét és a 4. melléklet szerinti üzlettípust. Az üzlettípusok: étterem, büfé, cukrászda, kávézó, bár, kocsma és borozó, zenés-táncos hely, munkahelyi és közétkeztetést végző hely, gyorsétterem, rendezvényi étkeztetés, alkalmi vendéglátóhely. Az étteremnél az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával és vendégtérrel.

A befogadóképességből jön a mosdók száma, és ha a legnagyobb helyiség 50 főnél többet fogad, tűzvédelmi szabályzat is kell. A helyiség rendeltetésének is üzletnek, vendéglátásra alkalmasnak kell lennie, ha lakásként vagy irodaként szerepel, előbb a rendeltetésváltozást kell rendezni.

A MTÜ kisokosa szerint minden Magyarországon működő vendéglátó üzlet üzemeltetőjének, tulajdonosnak vagy bérlőnek, regisztrálnia kell az üzletet a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba, a 210/2009. Korm. rendelet szerinti üzlettípussal. A regisztráció után kapott NTAK-regisztrációs számot igazoló iratot a jegyzői bejelentéshez csatolni kell. Adatot az online pénztárgép használatára kötelezett üzletek szolgáltatnak, a 12 millió forint nettó éves árbevételt meghaladó üzletek, vendéglátó szoftveren keresztül.

A 210/2009. Korm. rendelet szerint ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a kereskedő a regisztrációs kötelezettségét nem teljesíti, azonnali hatállyal megtiltja a vendéglátó üzlet üzemeltetését. A regisztrációt ezért a bejelentés előtt, a kivitelezés vége felé kell elvégezni.

Az NKFH 2025-ös segédlete szerint élelmiszerrel kapcsolatos tevékenységet csak FELIR-azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezhet, a bejelentést a NÉBIH portálján vagy a területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-felügyeleti szervénél lehet megtenni. A segédlet szerint élelmiszerkezelő munkakörhöz előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat kell.

A 852/2004/EK rendelet szerint az élelmiszer-vállalkozónak HACCP-elveken alapuló eljárást kell bevezetnie és működtetnie: veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok, határértékek, monitorozás, helyesbítő intézkedések, dokumentáció. A HACCP a helyiségekhez kötődik, ezért a konyhatechnológiai tervvel együtt készül el a legjobban. A NÉBIH vendéglátási GHP-útmutatója ehhez részletes mintát ad.

Az NKFH segédlete szerint gondoskodni kell a pára- és szagelszívók megfelelő kapacitásáról, a megvilágításról, a helyiségek tevékenységhez igazított számáról, a tiszta és a szennyes útvonal elkülönítéséről, a könnyen tisztítható és fertőtleníthető nyílászárókról, padlóról, falról és mennyezetről, a hideg-meleg ivóvízről és a szennyvíz zárt elvezetéséről. A 62/2011. VM rendelet ehhez a külön előkészítőket, a mosogatás elkülönítését és a személyzet elkülönített, kézmosós illemhelyét teszi hozzá.

A TÉKA szerint a gőzt termelő berendezéssel működő helyiség gépi elszívásánál légpótlás kell, a vendégmosdók számát a létszám adja, és a közhasználatú vendégtérben akadálymentes hozzáférést kell biztosítani. Az MTÜ kisokosa szerint a követelményeket meglévő épület átalakításánál, korszerűsítésénél és a benne végzett tevékenység megváltoztatásánál is be kell tartani.

A tűz elleni védekezésről szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. §-a szerint tűzvédelmi szabályzat kell, ha a vállalkozás ötvennél több munkavállalót foglalkoztat, vagy a bérelt területen 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség van. Az OTSZ szerint a menekülési útvonalat szabadon kell tartani, a melegkonyhás vendéglátóhely szagelszívó rendszerét pedig rendszeresen tisztítani és igazolni kell.

A 210/2009. Korm. rendelet szerint zeneszolgáltatás, műsor és tánc csak akkor lehet, ha az üzlet megfelel a zajvédelmi követelményeknek, és a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bejáratától 200 méteren belül szeszes ital nem mérhető ki. A melegkonyhás vendéglátóhely a rendelet szerint olyan üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik.

1. A helyiség rendeltetésének, a légcsatorna útjának, a csatornának és a villamos teljesítménynek az ellenőrzése a bérleti szerződés előtt.
2. Konyhatechnológiai és belsőépítészeti terv, szakági tervek, bérbeadói és társasházi jóváhagyás.
3. Kivitelezés, a teljesítménybővítés és a gáz ügyintézése párhuzamosan.
4. Villamos biztonsági felülvizsgálat, nyomáspróbák, az elszívás és a gáz átadási iratai.
5. FELIR-azonosító, NTAK-regisztráció, HACCP-dokumentáció, a dolgozók egészségügyi alkalmassága.
6. Bejelentés a jegyzőnél, tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás, nyitás.