Nyaraló téliesítése, víztelenítés

A téliesítést az első tartós fagyok előtt kell elvégezni, a hazai éghajlaton jellemzően október végén vagy novemberben. A lakásbiztosítások feltételei egy dátumot is adnak: a Generali Házőrző feltétele szerint fűtési idényben, október 15. és április 15. között minden vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha átmenetileg nem üzemeltetik, és a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykár a kizárások között szerepel.

Ha a nyaralót ősszel még használják, a téliesítés az utolsó hétvége után jön. Ha a ház egész télen üres, és nincs fűtve, a téliesítés nem választás kérdése. Ha fűtve marad, a vizes rendszer egy részét, a kerti csapot, az öntözőrendszert és a kültéri zuhanyt akkor is téliesítjük.

A víztelenítés sorrendje számít. Ha a főcsap elzárása után nem nyitunk ki minden csapot, a vezetékben vákuum marad, és a víz egy része bent reked. Ha az ürítőcsonk a fagyhatár fölött van, vagy a vezeték nem lejt az ürítő felé, a mélyponton víz marad, ezt sűrített levegővel fújjuk ki.

1. A vízóra állását lefotózzuk, a főcsapot elzárjuk.
2. Minden csapot kinyitunk, a kerti és a kültéri csapokat is, a keverőcsaptelepeket középállásba tesszük.
3. Az ürítőcsonkon kiengedjük a maradék vizet, és megvárjuk, amíg teljesen elfogy.
4. Ahol a vezeték mélypontján víz maradhat, kompresszorral kifújjuk.
5. Ellenőrizzük, hogy a vízóra csillagkereke áll, és a csonkon már nem folyik víz.
6. Minden leürített pontot jegyzőkönyvbe írunk.

A villanybojlert áramtalanítjuk, a hidegvíz-oldalon elzárjuk, és az ürítőn vagy a biztonsági szelepen keresztül leürítjük, közben egy melegvizes csapot nyitva tartunk, hogy levegőt kapjon. A gázüzemű vízmelegítőnél és a kombi kazánnál a gyártó útmutatója szerint járunk el, a gázoldalhoz gázszerelő nyúl.

A WC-tartályt leöblítjük és kiszivacsozzuk, a csészébe, a szifonokba és a padlóösszefolyókba fagyálló folyadékot öntünk. Ez megakadályozza a fagyást, és azt is, hogy a kiszáradó bűzzáron át a csatornaszag a házba jöjjön. A mosó- és mosogatógép szivattyújában és tömlőiben maradt vizet a gyártó leírása szerint ürítjük, a hűtőt kiürítjük, kitisztítjuk, és résnyire nyitva hagyjuk.

A kerti csapnál a fagycsapot, vagyis az aknában vagy a falon belül, a fagyhatár alatt lévő elzárót zárjuk el, a kinti, nyári csapot pedig nyitva hagyjuk. Így a kinti szakaszban nem marad víz és nyomás, és ha a fagycsap nem zár jól, rögtön látszik. A régi, nem zárható fagycsapot a téliesítéskor cseréljük.

Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 64. § (8) bekezdése szerint a bekötési vízmérő és a vízmérési hely fagy elleni védelméért a felhasználó felel, és a mulasztás miatt megrongálódott mérő pótlásának költségét is ő viseli. A vízmérőakna fedelét ezért ellenőrizzük, szükség esetén belülről nedvességálló hőszigeteléssel béleljük, a mérőt szigetelő takarással védjük. Az öntözőrendszert sűrített levegővel, zónánként fújjuk ki, ezt a parkfenntartás öntözőrendszer-aloldalán részletezzük.

A fűtésnél három út van. Az első, hogy a ház alacsony hőmérsékletre állított fűtéssel marad. Ez kényelmes, a ház bármikor használható, de a fűtés leállása napok alatt fagykárt okoz, ezért hetente be kell járni, és jó, ha a hőmérséklet távolról is látszik. A kazánok fagyvédelmi funkciója a kazán vizét védi, a gyártói leírások szerint öt fok körüli vízhőmérsékletnél indul, a ház hideg sarkait és a külső falban futó csöveket nem védi.

A második út a fűtési rendszer leürítése, amelyet fűtésszerelő végez. A radiátoros rendszer leüríthető, a padlófűtés csöveiből viszont a víz nem jön ki teljesen. A harmadik út a fagyálló folyadékkal való feltöltés, amely a padlófűtésnél és a hőszivattyús rendszernél a biztos megoldás, de az anyag és a munka is drágább, és a folyadékot a gyártó előírása szerint kell keverni. Melyik a jó, azt a ház használata, a fűtés típusa és a biztosítás feltétele dönti el.

A gázt elzárjuk, ha a ház nem fűt. Az áramot csak azokon a köröken kapcsoljuk le, amelyekre nincs szükség, a riasztó, a fagyvédelmi fűtőkábel, a szivattyú és a hűtő, ha üzemben marad, áram alatt maradnak. A kapu és a bejárati ajtó zárját megolajozzuk, a redőnyöket leengedjük, a kerti bútort és a párnákat elpakoljuk.

Az ereszcsatornát a lombhullás után kitisztítjuk, mert a benne megfagyó víz a csatornát és a tartót is megrongálja. A tetőn az elmozdult cserepet és a laza bádogozást a téliesítés előtt jelezzük, a javítást a bádogos vagy a tetőfedő végzi.

Tavasszal a ráengedés a téliesítési jegyzőkönyv alapján, fordított sorrendben történik. Bezárjuk az ürítőket és a csapokat, a főcsapot lassan nyitjuk, és figyeljük a vízórát. Ha minden csap zárva van, és a csillagkerék mégis forog, valahol szivárgás van. Ilyenkor szakaszonként zárunk, amíg a hibás ágat meg nem találjuk.

Ezután feltöltjük a bojlert, és csak teli állapotban kapcsoljuk vissza az áramot, mert az üres bojler fűtőbetétje tönkremegy. Végül a WC-tartályokat, a szifonokat, a gépeket és a kerti csapot indítjuk, és a jegyzőkönyvben rögzítjük, hogy minden pont rendben üzemel.