Munkahelyi villamos felülvizsgálat

A munkáltatónak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint biztonságos munkakörülményeket kell biztosítania, ennek része a munkahely villamos berendezésének időszakos felülvizsgálata. A részleteket két rendelet adja. A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete) az épület villamos berendezésére, a munkaeszközökről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §-a a munkaeszközök és a munkahelyek érintésvédelmére vonatkozik.

A VMBSZ szerint munkahelynek minősülő lakó-, kommunális vagy egyéb épület villamos berendezését legalább 3 évente kell felülvizsgálni, és ugyanígy 3 évente a fázisonként 32 A-nél nagyobb túláramvédelmű, nem lakóépületi berendezést. A 10/2016-os rendelet a szabályzat hatályán kívül eső villamos berendezésekre a munkahelyen szintén legalább 3 éves ciklust ír elő.

A legkisebb gyakoriságot a jogszabály adja meg, a munkáltató a kockázatértékelés alapján ennél sűrűbb vizsgálatot is előírhat, például poros, nedves vagy rezgésnek kitett környezetben.

Az időszakos felülvizsgálat a teljes villamos berendezésre kiterjed, a ciklus a minősítő irat dátumától indul. Soron kívüli felülvizsgálat kell új berendezés üzembe helyezése előtt, bővítés, átalakítás és javítás után, és akkor, ha az érintésvédelem hibájára utaló rendellenesség jelentkezik, és a hiba oka a szerelői ellenőrzéssel nem deríthető ki. Ilyenkor elég azt a részt vizsgálni, amelyet a bővítés, az átalakítás vagy a hiba érintett.

Gyakori eset az irodaátalakítás: új munkaállomások, új áramkörök a padlódobozokban, új szerverszoba. Ezek üzembe helyezése előtt az érintett részt ellenőrizni kell, és ha a következő időszakos felülvizsgálat közel van, ésszerű a kettőt összevonni.

A 10/2016-os rendelet szerint a minősítő irat a felülvizsgálat végén megmaradt hibákat legalább két csoportba sorolja, a közvetlen életveszélyes és a soron kívül javítandó hibák közé, és ezt egyértelműen jelölni kell. A VMBSZ szerint a közvetlen tűz- vagy életveszélyt jelentő hibánál az érintett részt haladéktalanul le kell választani. A többi hibára írásos javítási ütemterv készül, és ha a javítás a határidőre nem készül el, az érintett részt aznap le kell kapcsolni.

A javítási határidőt a felülvizsgáló a megbízóval egyeztetve rögzíti. Mi a határidőt a cég működéséhez igazítjuk: az irodai áramköröket hétvégén, a gépeket a karbantartási leálláskor javítjuk, és a határidő előtt újramérünk.

A munkavédelmi hatóság a munkahelyi ellenőrzéskor a minősítő iratot, a hibák javítását igazoló dokumentációt és a kéziszerszámok ellenőrzésének nyilvántartását kéri el. A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi felülvizsgálat minősítő iratát nézi, és azt, hogy a hiányosságokat a megadott határnapig megszüntették-e. Kár esetén a vagyonbiztosító is kérdezhet a felülvizsgálatról.

A minősítő iraton szerepelnie kell a felülvizsgáló nevének, a képesítésének és a legutóbbi továbbképzését igazoló dokumentum számának. A 2026. június 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint a felülvizsgálatot végző szolgáltatókat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara veszi nyilvántartásba.

• Előzetes bejárás vagy fotók alapján felmérjük a mérési pontokat, az elosztókat és a kritikus áramköröket (szerver, hűtés, riasztó).
• Irodában és üzletben munkaidő után vagy hétvégén mérünk, műhelyben gépcsoportonként, a termelési tervhez igazítva.
• A szigetelésmérés előtt az érzékeny eszközöket leválasztjuk, a szerverszobát a cég informatikusával egyeztetve kezeljük.
• A minősítő irat jellemzően 3⁠–⁠5 munkanapon belül elkészül, a sürgős hibákat már a helyszínen jelezzük.

A díj alapja a mérési pontok száma: minden dugalj, lámpatest, gép, klímaegység és fix bekötés egy pont. Ehhez jön az elosztók száma, a munkaidőn kívüli munkavégzés, a tűzvédelmi felülvizsgálat, ha esedékes, és az elosztók hőkamerás vizsgálata, ha kéri. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés vagy a fotók alapján előre, írásban rögzített díj lesz.