VBF jogszabály, mikor kötelező

A villamos berendezések műszaki biztonsági szabályait a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet tartalmazza, amely az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a robbanásveszélyes közegben működő berendezésekről szól. A rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, a köznyelvben VMBSZ. A 2026. március 22-től hatályos szöveg a lakóépület, a kommunális épület és az épület fogalmát már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényhez köti.

A szabályzat 2020 óta egyetlen vizsgálatot ismer, a villamos biztonsági felülvizsgálatot. Ez a fogalommeghatározás szerint méréssel és a számszerű eredmények kiértékelésével járó, különleges erősáramú szakképzettséget igénylő ellenőrzés, amely az áramütés elleni védelmet és a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotát egyszerre vizsgálja. A korábbi érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat így ebbe a vizsgálatba olvadt. A villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön is előírja, a gyakorlatban a kettőt egy kiszállással, egy mérési sorozattal végzik.

Munkahelyen két további jogszabály is számít. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-a a veszélyes munkaeszközökre időszakos biztonsági felülvizsgálatot ír elő, a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet pedig a munkaeszközök villamos ellenőrzésének rendjét adja meg, a szerelői ellenőrzéssel, a kéziszerszámokkal és az áram-védőkapcsolók próbájával együtt.

A VMBSZ 1.6. pontja öt esetet sorol fel. A felülvizsgálatot az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), rendkívüli esemény után, átalakításkor és javításkor az üzembe helyezés előtt, időszakosan, valamint lakás bérbeadásakor és tulajdonosváltásakor kell elvégezni. Az első, az időszakos és a bérbeadáskor esedékes vizsgálat a teljes berendezésre kiterjed, a többi esetben elég az érintett részre.

Az 1.8. pont azt is rendezi, kinek a kötelezettsége. Az első ellenőrzést és az átalakítás, javítás utáni vizsgálatot a kivitelező, a rendkívüli esemény utánit, az időszakosat és a bérbeadáskor esedékeset az üzemeltető végezteti el, hacsak szerződésben más nem vállalta. Üzemeltető az, aki a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit erre feljogosított.

Az időszakos felülvizsgálat legkisebb gyakoriságát a VMBSZ 1.12. és 1.13.2. pontja adja meg, a munkaeszközökre vonatkozó részt a 10/2016-os rendelet egészíti ki. A táblázat a leggyakoribb eseteket foglalja össze, ezek legkisebb gyakoriságok.

A VMBSZ 1.13.3. pontja szerint a lakóépületben lévő, bérleménynek nem minősülő lakás időszakos felülvizsgálata elhagyható, ha két feltétel együtt teljesül: fázisonként legfeljebb 32 A-es a túláramvédelem, és minden felhasználói berendezést legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló véd. Egy régi, áram-védőkapcsoló nélküli lakásra ez nem igaz, ahogy a társasház közös részeire sem.

A mentesség az időszakos vizsgálatra szól. Eladáskor és bérbeadáskor a 6 évnél nem régebbi minősítő irat ilyenkor is kell, és átalakítás után is jár az ellenőrzés. A rendelet hatálya alól kivett berendezések közé tartozik többek között a közlekedési eszközök saját villamos berendezése, a vasúti vontatás és a bányaüzemek berendezése.

A 10/2016-os rendelet 19. §-a a munkahelyi villamos berendezésekre kétféle ellenőrzést ismer. A szerelői ellenőrzés műszeres mérés nélküli vizsgálat, amelyet erősáramú villamos szakember végez szerelés, javítás után és minden felülvizsgálat bevezető részeként. A villamos biztonsági felülvizsgálat ennél részletesebb, mérésekkel jár, és munkahelynek minősülő helyen legalább háromévente esedékes.

A munkavédelmi törvény a veszélyes munkaeszközökre időszakos biztonsági felülvizsgálatot ír elő, amely munkabiztonsági szaktevékenység. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerint ezt ötévente kell elvégezni, ha jogszabály, szabvány vagy a gyártói dokumentáció nem ír elő sűrűbbet. A gépek villamos részének vizsgálata ennek része lehet, ezt a gépekről szóló aloldal írja le részletesen.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) 276⁠–⁠277. §-a a kisfeszültségű villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát a VMBSZ mellett külön is előírja. Ahol 300 kilogrammnál vagy 300 liternél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot gyártanak, tárolnak vagy használnak fel, legalább 3 évente kell elvégezni, egyéb esetben legalább 6 évente. Lakóépületben a fázisonként legfeljebb 32 A-es túláramvédelem utáni áramkörökre nem terjed ki, a villámvédelem tűzvédelmi felülvizsgálatát pedig a 279⁠–⁠281. § szabályozza.

Az OTSZ 2025. január 1-jétől hatályos 18. mellékletében a biztonsági világítás, a menekülési jelek és a biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység vagy aggregátor évenkénti időszakos felülvizsgálata szerepel. Üzletben, irodaházban és üzemben ezeket a villamos felülvizsgálattal egy ütemben egyeztetjük, a két dokumentum mégis külön marad.

A felülvizsgálathoz villamos biztonsági felülvizsgálói képesítés kell, a korábban szerzett erősáramú berendezések felülvizsgálója és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló képesítés is elfogadott. A VMBSZ 3. melléklete szerint a képzés legalább 128 óra, ebből a gyakorlat legalább 32 óra, a továbbképzés legalább 8 óra.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os tájékoztatója szerint aki a villamos biztonsági felülvizsgálatot üzletszerűen végzi, annak a tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkeznie a kamara nyilvántartásába. A felülvizsgálónak be kell töltenie a 21. életévét, és ha a képesítése öt évnél régebbi, a továbbképzést is igazolnia kell. A nyilvántartásba vett szolgáltató és felülvizsgáló nyilvántartási számot kap, így a megrendelő ellenőrizheti a jogosultságot.

A 10/2016-os rendelet szerint az iratban szerepelnie kell, mire terjedt ki a vizsgálat, ki végezte, milyen képesítéssel és melyik továbbképzés igazolásával, miért és mikor készült, és az aláírásnak. A minősítő irat a megmaradt hibákat legalább közvetlen életveszélyes és soron kívül javítandó csoportokra bontja, mellékletként a mért értékek rövidített jegyzőkönyvével.

A VMBSZ szerint közvetlen tűz- vagy életveszélynél az érintett részt haladéktalanul le kell választani. A többi hibára írásos javítási ütemterv készül, a határidőt a felülvizsgáló a megbízóval egyeztetve a minősítő iratban rögzíti. A régi, a vizsgálatkor érvényes előírásoknak meg nem felelő berendezés hiányosságait az iratban megadott időpontig, ennek hiányában a következő felújításkor kell pótolni. A javítást dokumentálni kell, és ezt legalább a következő azonos felülvizsgálatig meg kell őrizni.