Ex felülvizsgálat és szerelés

Robbanásveszélyes az a tér, ahol éghető gáz, gőz, köd vagy por olyan mennyiségben keveredhet a levegővel, hogy egy szikra vagy egy forró felület meggyújthatja. A 3/2003. (III. 11.) FMM–ESZCSM együttes rendelet hat zónát különít el aszerint, milyen gyakran és mennyi ideig van jelen a robbanóképes légtér. A zónák kijelölése a munkáltató feladata, és a robbanásvédelmi dokumentációban, rajzon szerepel.

A zónák kiterjedését a közeg, a kibocsátó források és a szellőzés határozza meg. Egy festőkabin belseje, a töltőpisztoly és a tartályszellőző környezete, egy akkumulátortöltő mennyezet alatti része vagy a siló, ahol a por felkeveredik, más-más besorolást kaphat, és a zóna határa ritkán esik egybe a helyiség falával.

A robbanásveszélyes környezetbe szánt berendezések vizsgálatát és tanúsítását a 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet szabályozza, ez az uniós ATEX-irányelv hazai átvétele. A nem bányászati berendezések a II. csoportba tartoznak, ezen belül az 1. kategória nagyon magas, a 2. magas, a 3. normál védelmi szintet ad. A 3/2003-as rendelet szerint a 0. vagy 20. zónába 1. kategóriájú, az 1. vagy 21. zónába 1. vagy 2., a 2. vagy 22. zónába 1., 2. vagy 3. kategóriájú készülék kerülhet, ha a robbanásvédelmi dokumentáció másként nem rendelkezik.

Az adattáblán az ATEX-jelölés mellett a szabvány szerinti Ex jelölés is szerepel. Ebből olvasható ki a védelmi mód (például d nyomásálló tokozás, e fokozott biztonság, i gyújtószikramentes, p túlnyomásos tokozás), a gázcsoport (IIA, IIB, IIC, ahol a IIC, például a hidrogén és az acetilén a legszigorúbb), a hőmérsékleti osztály (T1 esetén 450 °C, T6 esetén 85 °C a legnagyobb felületi hőmérséklet), és a készülékvédelmi szint (Ga, Gb, Gc gázra, Da, Db, Dc porra). A felülvizsgálat első kérdése, hogy ez a jelölés megfelel-e a zónának és a közegnek.

Az MSZ EN IEC 60079-⁠14 a robbanásveszélyes térben létesülő villamos berendezések tervezését, a készülékek kiválasztását és a szerelést szabályozza. A nemzetközi szabvány 2024-ben megjelent 6. kiadása a tervezés, a kiválasztás és a szerelés mellett külön fejezetben az első felülvizsgálatot is tárgyalja, és ehhez ellenőrzőlistát ad, amely a 60079-⁠17 listáihoz igazodik. A szabvány tehát a létesítés részének tekinti, hogy az elkészült berendezést üzembe helyezés előtt átvizsgálják.

A szerelésben a kábelek és a kábelbevezetők kiválasztása a leggyakoribb hibaforrás. Nyomásálló tokozásnál a bevezető típusát külön szabály adja meg, a nem használt bevezetőnyílást tanúsított vakdugóval kell lezárni, a földelésnek és az egyenpotenciálra hozásnak minden fém tokozásra ki kell terjednie, a gyújtószikramentes áramköröket pedig elkülönítve és jelölten kell vezetni.

Az MSZ EN IEC 60079-⁠17 a működő berendezés felülvizsgálatát és karbantartását írja le, a nemzetközi szabvány 6. kiadása 2023 végén jelent meg. A szabvány és a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat ugyanazt a három fokozatot használja. A szemrevételezés eszköz nélkül tárja fel a szemmel látható hibákat, a közeli felülvizsgálat a hozzáférést segítő eszközökkel észlelhető hibákat is, a részletes felülvizsgálat pedig azokat, amelyek csak a tokozás felnyitásával, szerszámmal vagy vizsgálókészülékkel mutathatók ki.

Típus szerint a szabvány első, időszakos és mintavételes felülvizsgálatot különít el. Az időszakos felülvizsgálat legkisebb gyakoriságát a szabályzat adja meg, a táblázat szerint. Ha a berendezés fokozott igénybevételnek, rezgésnek, korróziónak vagy pornak van kitéve, ennél sűrűbb vizsgálat is indokolt lehet.

Az eredményeket készülékenként, a hiba súlyossága szerint rögzítjük. Egy 2024-es hazai tanulmány, amely tíz üzem több mint 42 000 robbanásbiztos készülékének felülvizsgálati adatait dolgozta fel, azt találta, hogy a hibák többsége emberi és szervezési okra vezethető vissza. A jegyzőkönyv ezért a szerelési és karbantartási gyakorlat javításának is az alapja.

• A készülék Ex jelölése egyezik-e a zónával, a gázcsoporttal és a hőmérsékleti osztállyal.
• A tokozás ép-e, nincs-e rajta repedés, korrózió, hiányzó csavar, festék a résfelületen.
• A kábelbevezetők és a vakdugók tanúsítottak, megfelelően meghúzottak, a tömítés a kábelhez illik.
• A földelés és az egyenpotenciálra hozás folytonos, a kötések nem lazák.
• A kábelek sértetlenek, a gyújtószikramentes áramkörök elkülönítése és jelölése megvan.
• A motorokon és a lámpatesteken nincs lerakódott por, amely hőszigetelőként emelné a felület hőmérsékletét.

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések vizsgálatát is villamos biztonsági felülvizsgálatnak tekinti, ehhez különleges erősáramú szakképzettség kell. A villamos biztonsági felülvizsgálói képesítés képzési ideje a szabályzat szerint legalább 128 óra.

A robbanásbiztos berendezések karbantartását, javítását, szerelését és üzembe helyezését a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet a robbanásbiztos berendezés szerelője képesítéshez köti. A képzés programkövetelménye szerint az előfeltétel villamos, gépész, vegyész, munkavédelmi vagy tűzvédelmi szakképesítés és három év gyakorlat, a képzés 120⁠–⁠150 óra, és a védelmi módok mellett a gázkoncentráció mérését és a robbanásvédelmi megfelelőség ellenőrzését is tartalmazza. A hivatkozott tanulmány a felülvizsgáló függetlenségét is kiemeli: aki a karbantartást végzi, a saját munkáját ne ő minősítse.

A 3/2003-as rendelet szerint a munkáltató robbanásvédelmi dokumentációt készít, és folyamatosan naprakészen tartja. Ebben szerepel a kockázatértékelés, a megtett intézkedések, a munkahelyek zónabesorolása és a munkaeszközökre vonatkozó intézkedések. A dokumentációt a munka megkezdése előtt el kell készíteni, minden bővítés vagy technológiaváltás után frissíteni, és az elkészítésénél legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. Ugyanez a rendelet írja elő, hogy az először robbanásveszélyes környezetben használt berendezést robbanásvédelmi szempontból vizsgálni kell.

A felülvizsgálat végén minősítő irat és készülékenkénti jegyzőkönyv készül: a berendezés és a zóna azonosítása, a vizsgálat fokozata és típusa, a feltárt hibák súlyosság szerint és a javítás határideje. A felülvizsgálathoz ezeket kérjük el.

• A robbanásvédelmi dokumentáció és a zónatérkép.
• A készülékek tanúsítványai és gyártói útmutatói, ha megvannak.
• A korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyvek és a hibák javításának dokumentálása.
• A villamos tervek és az egyvonalas rajzok.

Egy üzemben a zónán kívüli rész, a csarnok világítása, az irodák, a szociális helyiségek villamos hálózata a munkahelyekre vonatkozó, legalább 3 évenkénti villamos biztonsági felülvizsgálat alá tartozik, ennek menetét az érintésvédelmi felülvizsgálatról szóló aloldal írja le. A zónákban ugyanez a vizsgálat kiegészül az Ex szempontokkal, ezért a kettőt egy ütemben, egy jegyzőkönyvrendszerben szervezzük.

Robbanásveszélyes létesítménynél egy villámcsapás vagy egy túlfeszültség közvetlen gyújtásveszély, ezért a villámvédelem és a túlfeszültség-védelem állapota is része a képnek. A villámvédelmi felülvizsgálatot a villámvédelmi aloldalon leírt rend szerint végezzük, a földelést és az egyenpotenciálra hozást az Ex felülvizsgálattal közösen mérjük. Az oldal tetején lévő díjsávokat a készülékek száma és típusa, a vizsgálat fokozata, a hozzáférés és az üzemi korlátozások mozgatják.