Nem megfelelő VBF, mi a teendő

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint a vizsgálat irata a berendezést megfelelő vagy nem megfelelő minősítéssel értékeli. A villamos biztonsági felülvizsgálat minősítő irata ezen felül a megmaradt hibákat legalább két csoportba sorolja, a közvetlen életveszélyes és a soron kívül javítandó hibákra, és a csoportot az iratban jelöli. Mellékletként a mért értékek rövidített jegyzőkönyve is benne van.

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) 1.13.4. pontja szerint a felülvizsgálat a vizsgálatkor érvényes műszaki követelmények szerint történik, a minősítés pedig a létesítéskor érvényes követelmény szerint. Egy régi hálózat ezért lehet a maga idejében szabályos, és mégis kaphat javaslatot, például áram-védőkapcsoló beépítésére.

Ha a vizsgálat közvetlen tűz- vagy életveszélyt mutat ki, a VMBSZ 1.14.1. pontja szerint az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálat után szabad visszakapcsolni. A többi hibára az 1.14.2. pont szerint írásos javítási ütemterv készül. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, az érintett részt legkésőbb a határidő napján le kell választani.

A határidőt a felülvizsgáló a megbízóval egyeztetve a minősítő iratban rögzíti, kivéve, ha a hatóság rövidebbet állapít meg. A régi, a vizsgálatkor érvényes előírásoknak meg nem felelő berendezésnél, ha az irat nem ad határidőt, a hiányosságot a következő felújításkor kell pótolni.

Ha a hálózat kéteres, védővezető nélküli, a tartós megoldás a védővezető pótlása, ez többnyire a vezetékek cseréjével jár. Átmenetileg az áram-védőkapcsoló csökkenti a kockázatot, a hiányzó védővezetőt viszont nem pótolja.

1. A közvetlen életveszélyes tételek: leválasztás, azonnali javítás, ezek nem várhatnak.
2. A védelmek: áram-védőkapcsolók, kismegszakítók, mert ezek a többi hiba kockázatát is csökkentik.
3. A védővezető és a földelés, az egyenpotenciálra hozás, mert ezek nélkül a relé sem tud mindenhol védeni.
4. A melegedő kötések, a laza alumíniumkötések és a túlterhelt áramkörök szétválasztása.
5. A határidős, nagyobb munkák, például a vezetékcsere, a minősítő irat határidejéhez igazítva.

A régi lakások alumínium hálózatában a kötések idővel meglazulnak, a felületi oxidréteg rontja az érintkezést, és az alumínium és a réz találkozásánál korrózió lép fel. A felülvizsgálaton ez melegedő dobozként, nagy hurokimpedanciaként vagy a hőkamerán forró pontként jelenik meg. A kötések cseréje rövid távon segít, a tartós megoldás a rézre cserélés.

A túlterhelt elosztóban egy kismegszakító a fél lakást viszi, a mai fogyasztók, a főzőlap, a mosogatógép, a klíma egy körön vannak. Az elosztó cseréje és az áramkörök szétválasztása egy menetben a hibalista több tételét is megoldja.

A VMBSZ 1.14. pontja szerint a biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a hiba megszűnését igazolja. A 4.10. pont szerint a hiányosságok megszüntetését dokumentálni kell, és a dokumentumokat legalább a következő azonos szintű ellenőrzésig meg kell őrizni.

Az újramérés a javított áramkörökre vonatkozik, az új minősítő irat a javított állapotot rögzíti. Adásvételnél, bérbeadásnál ezt adja át a vevőnek vagy a bérlőnek.

Ha a javítás közben újabb hiba kerül elő, például egy beázott kötődoboz a falban, a szabályzat 1.10. pontja szerint olyan vizsgálat kell, amely a hiba helyét, súlyosságát és a javítás sürgősségét megállapítja. Ilyenkor a hibakeresést óradíjban végezzük, és a többletmunkáról a javítás folytatása előtt egyeztetünk.

Az oldal tetején lévő ársávokat a hibák száma és súlyossága, az elosztó állapota és a benne lévő hely, a falak anyaga és a vezetékek hozzáférhetősége mozgatja. Egy-két FI-relé és néhány kismegszakító cseréje egy nap alatt elkészül, a védővezető pótlása vagy az alumínium hálózat cseréje már felújítási munka. A jegyzőkönyvből és a felmérésből tételes ajánlat lesz, amelyben látszik, mi azonnali, és mi ütemezhető.