Villámvédelmi felülvizsgálat ára

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) norma szerinti, NV jelölésű villámvédelemnek az MSZ EN 62305 szabványsorozat szerint kialakított rendszert nevezi. Új épületnél a villámcsapások elleni védelmet ilyen rendszerrel kell biztosítani, ha az épületre villámvédelem kötelező. A szabványsorozat kockázatelemzésből indul, és a villámvédelmi fokozatot (LPS I–IV) ehhez köti.

A régebbi, többnyire az MSZ 274 szerint épült villámhárítók nem norma szerinti villámvédelemnek számítanak. Ezeknek a létesítéskor, az utolsó felülvizsgálatkor vagy a későbbi bővítéskor érvényes követelményeknek kell megfelelniük, ezért nem kell őket automatikusan átépíteni. Ha egy régi rendszert norma szerintivé alakítanak, utána a régi követelményrendszer már nem alkalmazható rá.

Az OTSZ azt is meghatározza, hol nem kötelező villámvédelmet létesíteni. Ilyen például a legfeljebb 10 m magas, egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépület. Egy átlagos családi házon ezért gyakran nincs villámhárító, de ha van, a felülvizsgálata kötelező.

Norma szerinti villámvédelemnél a felülvizsgálat a létesítés közben is kell, a később eltakarásra kerülő részek, például az alapföldelő eltakarása előtt, és az átadás előtt. A határidőknél a naptári napot kell figyelembe venni, a ciklus az előző minősítő irat dátumától indul.

• A felfogórendszert: felfogórudak, -vezetők, a gerincen és a tetőéleken futó vezetők megléte, rögzítése, korróziója, a védőzóna a tetőn lévő gépekhez és a napelemhez képest.
• A levezetőket: számuk és helyük, a folytonosság, a rögzítés, a vizsgálati csatlakozók hozzáférhetősége.
• A földelőrendszert: szondák, szalagok, alapföldelő, a csatlakozások korróziója.
• A biztonsági távolságot a felfogók és a levezetők, valamint a fém szerkezetek, antennák és villamos vezetékek között.
• A belső villámvédelmet: az egyenpotenciálú hálózat bekötéseit és a túlfeszültség-levezetőket az elosztóban.

A mérés a vizsgálati csatlakozónál történik, ahol a levezető és a földelő bontható. Levezetőnként mérik a földelési ellenállást, így kiderül, melyik földelő korrodálódott el, vagy melyik kapcsolat szakadt meg. A mért értékek a jegyzőkönyvbe kerülnek, és a következő felülvizsgálat ezekhez hasonlítja az újakat.

A régi MSZ 274 a földelési ellenállásra fix határértéket írt elő, a gyakorlat ma is a 10 Ω alatti értéket tekinti jónak. Az MSZ EN 62305 a földelőrendszer kialakítását a villámvédelmi fokozathoz köti, ezért a felülvizsgáló a mért értéket a rendszer tervéhez és fokozatához méri. Egy hirtelen megnőtt érték szinte mindig korrózióra vagy szakadásra utal.

A villámcsapás a közvetlen tűzveszély mellett túlfeszültséget is okoz, amely a hálózaton, a telefon- és az antennavezetéken keresztül a háztartási és az irodai elektronikát károsítja. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlása szerint a villámvédelmi rendszer feladata a tűz megelőzése és a személyek védelme, a túlfeszültség-védelmi rendszeré pedig a villamos és elektronikus eszközök megóvása.

Villámhárítóval ellátott épületnél a betáplálásnál kombinált (T1+T2) túlfeszültség-levezető kell, az alelosztókban és az érzékeny eszközök előtt T2 vagy T3 fokozat. A felülvizsgálat ezek meglétét, típusát és állapotát is rögzíti, a cserére szoruló levezetőt jelzi.

A leggyakoribb hibák a korrodált vagy elszakadt földelő, a meglazult vagy leszakadt levezető, a hozzáférhetetlen vizsgálati csatlakozó, a tetőn utólag elhelyezett, a felfogóval nem védett napelem vagy klímaegység, és a hiányzó túlfeszültség-védelem. A minősítő irat a hibákat és a megszüntetésük határnapját rögzíti, és a hiányosságok megszüntetését hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A javítást, a földelőszonda pótlását, a levezető cseréjét és a villámhárító bővítését villanyszerelőink végzik, a javítás után újramérünk. A villámhárító teljes kiépítését külön oldalon tárgyaljuk.

A díj alapja a levezetők száma és az épület mérete. Ehhez jön a tető megközelíthetősége, a magasban végzett munka, a feltárandó vizsgálati csatlakozók, és ha nincs alaprajz és homlokzati rajz, az épület felmérése. Családi háznál kedvezőbb, ha a villamos biztonsági felülvizsgálattal egy kiszállással készül. Az oldal tetején lévő ársávokból a helyszín adatai alapján előre, írásban rögzített díj lesz.