VBF jegyzőkönyv tartalma és érvényessége

A villamos biztonsági felülvizsgálat dokumentációja két részből áll. A minősítő irat rövid, összefoglaló rész: a berendezés minősítése, a megmaradt hibák listája és a javítás határideje. A szakmai útmutatók szerint ez elsősorban a tulajdonosnak, az üzemeltetőnek és az ellenőrző hatóságnak szól, ebből adják ki a javításra az utasítást.

A mérési jegyzőkönyv a minősítő irat melléklete, és a felülvizsgálat pontos, szakmai rögzítése: áramkörönként a mért értékek, a műszer adatai, a vizsgálat körülményei. Ezt vitás esetben a szakemberek, és a következő időszakos felülvizsgáló olvassa. A kettő együtt az érvényessége idejére a villamos berendezés bizonyítványa.

A munkaeszközökről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §-a felsorolja a vizsgálati irat kötelező tartalmát. A villamos biztonsági felülvizsgálatról készülő minősítő iratnak ezen felül a megmaradt hibákat és a mérési eredményeket is tartalmaznia kell.

• Melyik berendezésre terjedt ki a felülvizsgálat.
• A vizsgálatot végző felelős személy neve, a felülvizsgálatra jogosító képesítése és a legutóbbi továbbképzése teljesítését igazoló dokumentumok száma.
• Milyen ok miatt került sor a vizsgálatra, és mikor végezték.
• A felülvizsgálat végén megmaradt hibák részletes felsorolása, legalább a közvetlen életveszélyes és a soron kívül javítandó csoportba sorolva, egyértelmű jelöléssel.
• Mellékletként a mért értékeket tartalmazó, legalább rövidített jegyzőkönyv.
• A hitelesítés: a dátum és a vizsgálatot végző aláírása.

A mérési jegyzőkönyv formája felülvizsgálónként eltér, a tartalma hasonló. Az alábbi táblázat azt mutatja, mit jelentenek a leggyakoribb oszlopok, és mire figyeljen rajtuk.

A jegyzőkönyvre nincs külön lejárati idő írva a jogszabályban. A következő felülvizsgálat esedékességét a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat ciklusai adják: lakóépületben legalább 6 év, munkahelynek minősülő épületben és a nagyobb, 32 A feletti túláramvédelmű nem lakóépületi berendezésen legalább 3 év. A ciklus a minősítő irat dátumától indul, ezért a szakmai gyakorlat szerint a dátum a következő esedékességet évre, hónapra és napra meghatározza.

Tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor a 6 évnél nem régebbi minősítő irat elfogadható, ilyenkor nem kell új felülvizsgálat. Ha az irat óta a hálózatot átalakították vagy bővítették, az átalakított részre az irat már nem érvényes, azt újra ellenőrizni kell.

A vevő a dátumot, a vizsgált berendezés határait, a minősítést és a hibalistát nézi, mert ebből tudja meg, mi a teendő a hálózattal. Az ügyvéd azt, hogy a 6 évnél nem régebbi irat megvan-e, és a szerződés hivatkozhat-e rá. A bank a lakáshitelhez jellemzően nem kéri a jegyzőkönyvet, az értékbecslő a hálózat szemmel látható állapotát nézi.

Munkahelyen a munkavédelmi és a tűzvédelmi hatóság a minősítő iratot és a hibák megszüntetésének igazolását kéri el. Kár esetén a biztosító is kérdezhet a felülvizsgálatról, ilyenkor a mért értékekkel kitöltött jegyzőkönyv mutatja meg, milyen állapotban volt a hálózat a vizsgálat idején.

A 2026. június 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint a villamos biztonsági felülvizsgálatot végző szolgáltatókat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara veszi nyilvántartásba, és a felülvizsgálók névjegyzékét a honlapján közzéteszi. Ha a nyilvántartás elindult, a felülvizsgáló neve ott is ellenőrizhető.

• Csak egy oldal „megfelelt” bejegyzéssel, mért értékek nélkül.
• Hiányzik a felülvizsgáló képesítése vagy a továbbképzés igazolásának száma.
• Nem derül ki, melyik lakásra, elosztóra, melléképületre szól.
• A hibák fel vannak sorolva, de nincs sürgősségi besorolás és javítási határidő.
• Az áram-védőkapcsolóknál nincs mért kioldási idő.
• Nincs dátum vagy aláírás, vagy a dátum régebbi, mint a hálózat utolsó átalakítása.